A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története a tőkés polgárság korában - a Zöld család
336 új tulajdonosával, Jámbor Imrével.43 Az is igaz, hogy Zöld János és Bányai Sára földtulajdoni lapján ekkor szerepel egy 1895. február 24-én vett birtok átörökítése fiuk és menyük nevére.44 Idősebb (II.) Zöld János 1922-ben bekövetkezett halála45után fia jogilag is teljesen átvette a gazdaság irányítását. Mindez igazából csak megerősítette a korábbi helyzetet. Továbbra is gondoskodott a birtok prosperitásáról, és saját családján túl özvegy édesanyja külön háztartását szintén biztosította. Édesapja utolsó éveiben már amúgy sem tudott birtokaival foglalkozni, ezért adta át javait gyermekeinek vagy keresett rájuk bérlőt. Végrendelet híján, halálával a logikus, jogi egyezményes úton rendezték el felesége és gyermekei a hagyatékot. így kapta Zöld János az összes ingatlan tulajdonjogát, édesanyja a debreceni ház haszonélvezetét, a részvényekbe fektetett tőkén megosztoztak. Az özvegy és fia családjával együtt továbbra is egy házban lakott, de külön háztartásban éltek. Zöld János húga, Zöld Mária Balogh Istvánné lemondott minden örökségről. Ifj. Zöld János (III.) 1876. április 15-én született, feltételezhetőleg a debreceni Református Kollégiumban végezte iskoláit, majd gazdasági akadémiára ment. 1901. február 14-én kötött házasságot Őri Zsuzsánnával (született 1882. szeptember 17-én), Őri (másként Őry) Mihály földbirtokos leányával. A frigy két régi, debreceni középbirtokos gazdálkodó polgárcsaládot erősített, a kiterjedt, és hasonló társadalmi réteghez tartozó rokonság vagyoni és társadalmi pozíciót garantált. Összetartásuk a távolabbi rokoni ágakig kiterjedt, széles skálán a puszta kapcsolattartástól a baráti viszonyig. A szerteágazó rokoni szálak megmutatják, milyen zárt és viszonylag szűk társadalmi rétegbe tartoztak ezek a Debrecen leggazdagabb és legrangosabb vezető rétege után kővetkező, módos gazdálkodó patrícius cívisek. Az egymáshoz közvetlenül kötődő Zöld, Bányai, Őri és Böszörményi családok ennek a rétegnek jelentékeny részét alkották. Hasonló középbirtokos polgárokkal együtt a város gazdasági és polgári választói bázisát jelentették. Habár a politikában kevéssé, a városi társadalom életében inkább vettek részt, szemmel kísérték a vezetés változásait és döntő bázisrétegként funkcionáltak. A XX. században, inkább az első világháború után fiaik a helyi politikai életben aktívabban vettek részt. Képességeikkel magas posztra juthattak, jutottak. Aktivitásuk és szorgalmuk nemcsak a gazdasági életben, hanem a társadalmi-hivatali poszton is hasznukra vált. A gazdálkodócsalád harmadik generációs feje irányítása alatt a birtokok kezdetben gyarapodtak, majd stabil, kiegyensúlyozott gazdálkodásra álltak rá. Ebben szerepet játszhattak a nehezülő gazdasági körülmények, a politikai helyzetek okozta válságos időszakok hullámai. Hasonló tendenciák figyelhetőek meg a többi, gazdálkodással foglalkozó família sorsában. Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története... 43 A tanya jellegű gazdasági építmények ára 100 mm tiszta, rostált szemes tengeri volt, szállítással együtt a Kismacs 1. számú tanyára, a macsi gazdaság központjába. 44 1923. szeptember 7-edikei dátummal. 45 1922. január 3. Idősebb Zöld János halála.
