A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története a tőkés polgárság korában - a Zöld család
335 A család anyagi viszonyait fennmaradt adóívek és fizetési meghagyások alapján lehet feltérképezni. 1932-ben, a gazdasági válság kihatásai mellett jelentős károkat okoztak a rossz terméseredmények, a viszonylagos termelés. A bevallott terméseredmények alapján a termelési költségek a bevétel 60%-át tették ki, tehát jelentékeny veszteségekkel járó időszakról beszélhetünk. A gazdálkodó az aszályos, rossz időjárást okolta elsősorban, mint negatív hatású tényezőt. Ez a helyzet annál is veszélyesebb körülményeket teremtett, mivel az előző tíz évben felvett, nagyarányú kölcsönök sorozata igencsak megterhelte folyamatos visszafizetési követelményeivel a családi gazdaságot. Az éves vagyonértékelések az összvagyon állandó, bár lassú értékcsökkenését mutatják. Ennek számos oka lehetett, például az újítások, modern gépek, felszerelés beszerzésének halogatása, a régi értékének inflálódása, a végső szükség esetére végrehajtott modernizálás. Hozzá kell tenni azonban, hogy a Zöld-birtok vagyonbecslő összeírásai listáin az átlagosnál jobban felszerelt, kellőképpen termelékeny eszközökkel ellátott gazdaság képe mutatkozik meg. Az ennél modernebb gépekre, ellátásra nem volt feltétlenül szükség, hiszen az olcsóbb, de modern eszközök munkaköltségét az állandó, viszonylag alacsony áron megfizethető bérmunkával kiegészítve anyagilag jobban ki lehetett hozni, mint a drágább gépek vételét, amihez még szintén szükséges volt a béresek alkalmazása. A jövedelem az időjárástól és a piaci áraktól függően ingadozott, de általában stabil keretek közt mozgott. Ritkán fordult elő szélsőséges eredmény. 1923-tól a Zöld család tovább bővíti bérleményeit a külső baromvásártér melletti legelő birtokkal, ami egy 102 kát. hold 71 n. öl, teljesen bérköteles terület volt. Három évre szóló bérlete évi 50 kg szabvány minőségű búza ára volt holdanként. Emellett a „nyilasokért kapott”, fenti legelőbirtok bérletére társat is szerez, sógora, Mike János személyében. Saját birtokaikat is a gazdaság igényeinek megfelelően alakítgatják át, egy nagyobb lépésként 1923. őszén útáthelyezést kérelmeznek a nánási vasút menti földeken, a parcellák jobb megközelíthetősége érdekében. E célból telekcserét ajánlottak fel a városnak. 1924. szeptemberében a csere létre is jött. További vagyonalakulásukról új fent csak adóelszámolásaik és jövedelem- illetőleg vagyonadó fizetési határozataik számolnak be. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX A stabilitás ideje Ebben az időszakban a birtokeladások már stagnáltak. Kialakult a saját, stabil birtok és a bérlemények olyan aránya, aminél a megfelelő jövedelem és a jómódban arányosan viselhető költségek társultak azzal, hogy a család további birtokvásárlásokat már nem kezdeményezett- feltehetőleg vagyonbiztonsági és kényelmi okokból. Amit sajátnak szereztek, éppen elég volt a jó megélhetéshez, a plusz bérletek akkora területekre vonatkoztak, amelyek jó terméssel biztos tartalékot és művelési alaptőkét hoztak, de rossz termés esetén is ki lehetett fizetni a hátralékokat, a stabil alapok kockáztatása nélkül. A kevésbé jövedelmező bérleteket viszont, ha nem érte meg tartani, felszámolták, másba fektettek anyagiakat. 1924-ben ezért került eladásra a Bellegelő 518/19. számú bérlemény összes felépítménye, ami Zöld János tulajdonába tartozott. A város eztán megkötötte az új bérleti szerződést a gazdasági épületek
