A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története a tőkés polgárság korában - a Zöld család
328 Erzsébet és János gyámjaként). 1878. szeptember 15-én újabb adásvételről születik szerződés: Zöld János és neje valamint özv. Tarnóczy Sándorné és társa Erdélyi István között. Utóbbiak tulajdonából a debreceni 3224 sz. tjkv. A+ 8893 hrsz. földet a Cl 1 alatti 169,43 aranyforint teher átvitelével a 4501 sz. tjkv-be jegyezték át. Ezeket a vásárlásokat szintén többször más földjeik zálogba adásával oldották meg. 1876. november 1-jétől 1888. november 1-jéig terjedő időben alhaszonbérletet köt a debreceni Czukorgyár Rt. Igazgatóságától az Rt. Debrecen város által haszonbérelt 1104 kát. holdas 161 négyszögöles birtokából egy 75 hold 1247 öl területre, ami a Hajdúböszörményi út mellett, a Tóczó csatorna és Nyúlás között húzódott. Mindez macsi tanyaföldje mellett feküdt, így ideálisan kiegészítette a tanyabirtokot. A bérlet feltétele az volt, hogy cserébe a bérleti idő tartamára átengedte 22 kát. hold 800 n.öles földjét, ami Márton Károly és az Eszenyi család szomszédságában feküdt, ezen kívül holdanként évi 8 aranyforint bérleti díjat kellett a föld bérletéért fizetnie. Ebből levonták a csereterület nagyságát, tehát évente 426 aFt-ot adott a bérletért a gyáripar Igazgatóságának, négy részletben. A biztosítékul szolgáló földet ifj. Zöld János édesapjától haszonbérelte 1881-ig, amikor is a biztosíték fenntartása végett id. Zöld János örökösen fia nevére íratta a földet. 1878. november 25-én köt haszonbérleti szerződés Nemes Kálmán ügyvéddel annak debreceni 2159 és 2160 sorszámú házas telke után Debrecen város bellegelő területéből kiosztott 9 osztályozott hold földjére, 1879-80. évekre. Az évente 100 Ft. bérletű telek is a böszörményi út mentén feküdt. 1884. január 31-gyel Bekecs Mihály debreceni 5231 sz. tjkv A. + 18 rendszámú új földre lejegyeztetik Zöld János és Bányai Sára tulajdonjogát, majd átírják a 4501 sz. tjkvbe. 1883. február 13-án Hamar László debreceni 3683 sz. tjkvi A + 4868 hrsz. tócóskerti szőlőjét vásárolták meg 400 Forintért, a rajta levő 86,70 Ft-os teherrel együtt. 1874. szeptember 29-étől 1876. szeptember 29-ig évente 639 aFt-ért haszonbérbe vették a papzugi 11 és fél nyilas földet, minden vagyonával és teljes felelősséggel jótáll va a bérleményért. 1895-ben, hosszadalmas folyamat és jogi procedúrák eredményeként került birtokukba a kiskorú Nadányi Sándor öröksége. A fiú édesanyja és egyúttal gyámja, özv. Nadányi Kornélné Tardy Katalin közreműködésével megvették a debreceni 2059 sz. tjkvi A I. 2172, 6895 és +6757 helyrajzi számú ingatlantulajdonait. Ezúttal a Református Kollégiummal is pénzügyi-jogi kapcsolatba kerültek, mert a vétellel átvállalták a gyermek addigi taníttatásának a birtokokra jelzálogolt költségeit. Az ingatlanokat az anya a kollégium pénztárának hitelbiztosítéknak és tandíjfedezetnek szánta eredetileg is, most az addigi felhalmozódott adósságot a vevők fizették, a maradék birtokértéket pedig már készpénzben lehetett felhasználni. Egy ilyen hosz- szú távú, részletfizetéssel birtokba vehető és némileg kockázatos vételi ügyletbe addigi vagyonuk, főleg gazdasági ingatlan javaik mértéke alapján belevághattak. Tulajdonátvételük módszerét tekintve kissé követte a macsi egységesítést, mivel Nadányi Sándorné, a fiú nagymamája hagyatékából egy rész Zöld Jánost illette.11 Valószínűleg innen indult az a gondolat, hogy átveszik az unoka tulajdonában található gazdaságot, aminek irányításához a gyermek édesanyja részben nem érthetett eléggé, részben (és talán éppen emiatt) fia taníttatása érdekében zálogba adta a Collegiumnak. Az utóbbi miatt felhalmozódott tartozás a föld értékéhez képest te- 13 13 Adófelosztási kimutatás 1893-ból. HBmL. XIiI.40/b.I. Különféle tartalmú végzések 1892-93. Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története...
