A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története a tőkés polgárság korában - a Zöld család
329 temes volt, míg a jövedelmek már nem fedezték kellőképpen a hitelt és az anyagi stabilitást, egyensúlyt sem garantálták. A vételárat 14 000 Ft-ban alkudták ki.14 A tartozás fizetésére szabályos jelzálogot adtak, amivel elérték az újonnan vett földek tehermentesítését a Collegium pénztárától.15 A Nadányi-féle tartozást még 1893-ban kifizeti a Zöld család, végül a Városi Árvaszék két évvel az adásvétel után, a zálogjog törlésével adja meg a tulajdonjog átírásához szükséges engedélyt (1895. február 24.).16 A földek adásvétele -de többnyire vétele,- haszonbérlete, bérbeadása bármilyen gazdálkodási célból továbbra is jellemző marad a család életében, egészen az 1950-es évekig. 1895-96-ban, feltehetően a Nadányi- féle vétel miatt adódó tőkekiesés ellensúlyozására eladják a debreceni 7358 sz tjkv A I. 6895hrsz alatti 12 kát.hold 450 n.öl, és a 6757 hrsz alatti 2 kat.hold 550 n.öl területű ondódi szántóföldeket, 5000 Ft-ért Nagy Mihálynak és feleségének, Balogh Erzsébetnek. 1900. szeptember 15. Újabb földvásárlásnak17 lehetünk tanúi: a Zöld házaspár megvette Úszó Bálintné Szilágyi Mária és társaitól a debreceni 3152 sz tjkv A. + 8974 és a 8477 sz tjkv A+a telekkönyvi betétben felvett ingatlan újosztású földeket.18 1901. október 22-én mentesítették a Győrffy család Szabó Antal ügyvédnek elzálogosított ingatlanait (a debreceni 335 lsz tjkv A + 1-2 és +1 sorsz. alatti ingatlanokat mint főjelzálogokat és a debreceni pusztabánki 27. sz. tjkvben A + 1-2 sorszám alatt írt ingatlanokat) a 3000 aranyKorona kölcsöntőke és kamatai (8%), valamint a 600 Ft biztosítéki összeg terhe alól. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 14 Tardy Sándor elismervénye: a kiskorú Nadányi Sándor tulajdonát képező 1329 sorszámú házas telek és ondódi szántóföld 14000 Ft-ra alkudott árából 10 000 Ft-ot felvett. 1892. december 11. 15 Zálogjogtörlés: a debreceni 2059 sz.tjkv. A 1. 1-2. és +5 rendszám alatti házas telek és ondódi földek (együtt 14 000 Ft értékben a debreceni ref. Collegium 4000 Ft kölcsöntőkéjével szemben szabályos jelzálogot képeznek, amivel szemben a debreceni 2059 A + 2 rendszámú 4472 hrsz. csigekerti és 3 hrsz alatti 4474 hrsz. alatti 6 hold 872 n.öl csigekerti 2 darab földről ezen 4000 Ft kölcsöntőke terhe levétetik, illetve ezen ingatlanok tehermentes átírása engedélyeztetik. A debreceni ev. Ref. Collegium gazdasági tanácsa 1893. április 12. 16 Tulajdonjog bekebelezés iránti kérvény Zöld János és felesége, Bányai Sára részére: Debrecen város Árvaszéke által 1500/895 sz alatti adásvételi szerződés 1893. január 21-én és az 1895. február 24-én kelt átírási engedély alapján a debreceni 2059 sz tjkv AI. 1-2 és +5 rendszám alatt foglalt 2172, 6895, 6757 helyrajzi számú ingatlanra a C 6 tétel alatt bekebelezett 4000 Ft zálogjog egészben átvezetése mellett egy újból nyitandó 7358 sz tjkv-be átjegyeztetni tulajdonjogot Zöld János és neje Bányai Sára részére, 14 000 Ft vételár kitüntetése mellett. A debreceni 2059 sz tjkv C6 tétel alatt 4000 Ft-os járadék erejéig a ref. Collegium javára bekebelezett zálogjog a 4472 és 4474 hrsz. ingatlanokról törlik. 1895. március 2. 17 Mj.: Zoltai Lajos megállapítása szerint a századforduló után a középbirtokok megerősödése következett be. Okaként a birtoktestek vásárlási korlátainak feloldását nevezi meg (bellegelö földek és ház utáni ondódi telkek). A nagygazdaságok szerepe a nagybirtokokéhoz képest megnőtt, a legnagyobb birtokosok és bérlők már nem a hagyományok, hanem egy újfajta gondolkodásmód hordozói voltak. De a hagyományos cívis polgárság még az I. Világháborúig megtartotta pozícióit, és bár konzerválta a hagyományos termelési rendet, kis-és nagy középbirtokait a belső legelő kiosztása után még meg tudta erősíteni. Viszont jövője kétségességét előrevetíti számuk csökkenése. In: Orosz István: Földbirtoklás, mezőgazdasági termelés és agrártársadalom Debrecenben 1850-1918 között. In: Debrecen története III. Szerk. Gunst Péter. Debrecen, 1997. '“Adásvételi szerződés és végzés a városi átírási díjról HBmL X111.40./b. 1 -2.
