A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története a tőkés polgárság korában - a Zöld család
324 Az örökség fontos gazdasági és bevételnövelő tényezőnek számított, eltekintve a felhalmozott anyagi terheléstől. Emellett Zöld Jánosnak korábbról is voltak kisebb birtoktestei, főként legelőföldek és a debreceni város menti dűlőkön szőlőskertek. Mint általában a debreceni gazdáknál is megfigyelhető, ezek a birtokok a család számára tőkebefektetésként funkcionáltak, a fiatalabb generációnak pedig kiadható „gyakorlóterepek” voltak. Többnyire ezeket vagy az öregek íratták át utódaik nevére, vagy maga a fiatal gazda szerezte saját bevételforrásaiból illetve hitelből, önálló tulajdonnak. A Zöld családnál erről több fizetési meghagyás is tanúskodik, már 1874-től kezdve: 1874. június 19-én Papp Sámuel és nejétől 5000 forintos vételre van tanúság ifj. Zöld János és felesége nevére. 1876. július 28. Munkácsi Istvántól a 4899-es számú telekjegyzőkönyvi szőlőbirtokot veszik meg.7 1878. május 5-ig megvették Bihari István és nejétől a debreceni 3220-as számú telekjegyzőkönyv 2451 számú házas telek után kiosztott bellegelő földet. 1878. szeptember 24. Tarnóczi Sándorné Nagy Sára és Erdélyi Istvántól a 3224 sz. tjkvi számú telekjegyzőkönyvű ingatlant, majd 1878. február 26-án Mártha Fe- renctől a debreceni 3222 sz. tjkv 2450 számú házas telek után kiosztott bellegelő- beli föld vétele után fizettek illetéket. 1879. november 20-án Kálmán András és felesége Kecskeméti Erzsébettől a 2447-ik számú ház utáni legelőt veszik át, ugyanekkor szerzik meg Ragaméri Istvántól és nejétől Vas Juliánnától az 1128 számú ház legelő illetményét. Böszörményi Istvántól és Lencsés Zsuzsannától az 1128-ik számú ház legelő illetményét is a fenti időpontra már magukénak tudhatták. 1881. február 27-én a debreceni 709-es számú telekjegyzőkönyvben jegyzett új osztású földek vételéről értesülünk. A fentiekből láthatjuk, hogy ezek a földek, mint kisebb parcellák a fiatalabb generációnak mintegy gyakorlótelepei voltak. A legtöbb, gazdálkodással hivatásosan foglalkozó debreceni cívis családban hagyomány, hogy a fiatal gazdák első önálló gyakorlati tapasztalataikat ilyen veszélytelenebb „bevetéseken” szerezhették meg. Ezekből az adásvételi iratokból kitűnik, hogy ifj. Zöld János már fiatal gazdaként nemcsak sikeresen önállósult, hanem folyamatosan gyarapította javait is. Elsősorban befektetési és vagyonszerzési forrásait alapozta meg. Gazdasága növekedése ebben a kezdeti szakaszban állattenyésztői-kereskedői működését mutatja dominánsnak. Ehhez csak később, 1885-87-től, macsi tanyagazdasága kiépítése, majd felvirágoztatása után társult a szántóföldi művelés. Utóbbi később egyre erősebb ágazatává vált, mivel gabonaféléket termelt eladásra.8 Az 1880-as években legfőbb beruházása a pusztamacsi 5. sz. tanyabirtok megszerzése. Miután apránként felvásárolta testvérei birtokrészeit és kiváltotta a Csóka -féle tartozást is, 1885. január l-jével felvásárolta Márton Károly pusztamacsi 15. sz. tjkv-be jegyzett 64 katasztrális hold 1100 négyszögöles tanyaföldjét (a korai vásárlásaihoz képest jóval nagyobb értékben: 20 000 Forintért). Ez Macson külön tanyabirtok-testet alkotott, későbbi három macsi birtoka közül a második számú Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története... 7 Illeték fizetési felszólítások Zöld János és Bányai Sára nevére. HBmL. XIII. 40/b. * Számadáskönyvei és béresjegyzékei alapján. HBmL.: 40/b.
