A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története a tőkés polgárság korában - a Zöld család
325 volt. Az 5. szám alatti, a legrégebbi és legnagyobb, az itt kialakuló tanyagazdasági rendszer központjává válik. A debreceni gazdálkodó családok legtöbbjénél általános, elterjedt szokásban volt, hogy nagyobb súlyú pénzügyi vállalkozásaikhoz még a gazdagabbak is hitelt vettek fel. Ennek számos oka közül csak néhány példalehetőség: A gazdaságok bővítése egy-egy új, minőségi földdarabbal, majd annak szükséges fejlesztése, szintre hozása rengeteg kiadással járt, A gazdálkodó magánszemély vagy család tőkéje a földben rejlett, készpénzük többnyire a bankban volt, és azt is egy-két gazdasági év fizetéseire, számláira, a család megélhetésére szánták, meg „vésztartaléknak”. Ezen fölül -ez is jelentős összegnek számított, - tőkét csak a gazdaság bővítésére gyüjthettek, de ez lassú módszer volt. A hitelt viszont tudták vállalni. Az induló gazda sokszor önállóan tett szert gazdasága alapjaira, kezdetben családja, ha tudta is támogatni ebben, csak mértékkel. Többségük anyagi helyzetén sokat lendített örökségük, de az általában előre nem várható időben következett be. Az egyes gazdasági évek hozama nem volt előre látható, ezért csakis stabil tőkealapra, hosszú távú hitelre és lehetőség szerint minél nagyobb pénzbeli háttérre építettek. A legtöbb nagyszabású anyagi ügyet a birtokok jelzálogba adásával intézték, pl. adósságok visszafizetése, hitelre vett új ingatlan tehermentesítése, rossz termőév tartozásai, örökség kiváltása jelzálogból (ifj. Zöld János is így váltotta ki az Árva- pénztár zálogjogába adott földjeit),9nagy értékű új befektetés vagy csak a banki kamatozású pénz stabil háttérként megtartása okán. A hitelfelvétellel terjeszkedő családok, így a Zöldek is, nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy ezt az anyagilag instabil helyzetet mihamarabb felszámolják. Nemcsak a minél nagyobb termelékenység elérésére ösztönözte őket, de rendkívül takarékos életmódra is. A felvett hitel részleteit és kamatait ritkán, pusztán vészhelyzetben fizették pontatlanul, és amint tudták, töröltették a tartozás megadásával a zálogjogot. Egy 1891. április 17-én készült becsű kimutatás szerint Zöld János és Bányai Sára polgári vagyona (, tehát a tanyaföldeket, legelőket nem számítva,) a debreceni 4501 sz. telekjegyzőkönyvben 1811. helyrajzi szám alatt álló 1128 sorszámú házas telekből, ennek ondódi földjéből, továbbá ugyanezen telekjegyzőkönyvbe foglalt újosztású földekből állt. Ennek értékét 10 798 aranyforintra (aFt) taksálták.10 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX ‘‘ Törlési engedélyt kap a 4597. sz. tjkv. A + és C 1. alatt felvett ingatlanokra 1876. július 31 -én terhelt, 8 %-os kamatú zálogjog törlésére 1888. július 31-én. 111 Becsli kimutatás a debreceni 4501 sz. tjkvben 1811 hrsz alatt Zöld János és neje Bányai Sára tulajdonául bejegyzett 1128 sorsz. házas telekről, ennek ondódi földjéről, továbbá ugyanazon tjkvbe foglalt újosz- tású földekről. I. 1. 1811 hrsz 1128 sorsz. Házas telek. Rajta hosszú ház (tégla, lakóház pincével, két szoba, konyhával), kamra téglából, cseréptetővel, udvari keresztépület, tégla falú, cserepes. Mind két ereszes. Keresztépülethez csatlakozó szárnyépület, félereszes cserépfödeles, tégla falú. Benne: 1 füstölő, 1 konyha, területe 8x3,5 m, kétereszes, cserépfedelű, aláfalazott góré, 11x2 m, egy szivattyús tégla kút, a telekjegyzőkönyvi felmérés szerint 330,6 n.öl beltelek. 2. 5998 hrsz ondódi föld, 8 kát. Hold 1150 n.öl, holdanként is 200 Ft. 3. A 8892, -93,-94,-95,-96,-97,-98,-99,-98/i hrsz. Újosztású szántóföld, 11-od osztályú föld, 15 kat.hold, 294 n.öl, holdanként ér 250arft. 3795,86 Ft. 4. A 4868 hrsz tócóskerti szőlő, területe az új kataszteri felmérések szerint 1327 n.öl.
