A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Lovas Enikő Amália: Egy cívis gazdálkodó család története a tőkés polgárság korában - a Zöld család
323 dott. Édesapja hagyatéka fele értékében adósság alatt állt,4 a teljes örökség pedig megoszlott közte és négy testvére között. A földeket végül sikerült megváltania és az árverést leállítani, majd testvérei örökrészét is megvásárolta. Ehhez viszont záloggal kellett terhelni a család ingatlanait, majd hiteleket vett fel már saját nevén tulajdonolt javaira.5 Gazdálkodóként működött bátyja, Mihály is, aki szintúgy vett eredetileg testvéreit illető örökrészeket. Feleségével, Szabó Juliánnával együtt (közös tulajdon elve alapján) a debreceni 1708. számú telekjegyzőkönyv A + 4433-4444. helyrajzi számú ingatlanokat váltják meg saját nevükre, 1886. október 8-án. A többi testvér és családjaik: Zöld István, Zöld Juliánná Seres Andrásné, Zöld Mária és Zöld Rozália nem foglalkoztak később sem földműveléssel illetőleg állattartással, míg az ötödikként született János és a legidősebb Mihály megélhetését erre tette föl. Valószínűleg édesapjuk nyomdokait követték ezzel, aki cívis polgár és háztulajdonos volt, ennek megfelelő, hagyományos birtokokkal (ház a belvárosban, hozzá tartozó belső telek, ház utáni föld, tanyabirtokok /Macson és a debreceni határban/, szőlőskertek /a Csigekertben és a Tócóskertben/). Annak ellenére, hogy halálakor ingatlanai nagyrészt jelzáloggal voltak terhelve, az örökségi elszámolásnál feljegyzett tulajdonai jelentős értéket képviseltek. Egykori vagyonát szintén jelzi, hogy még kiskorú gyermekei javára letétbe helyezett 901,92 Ft tőkepénzt, és biztosítékul zálogjogot adott az Árvák Pénztárának a macsi 57. sz. tjkv. С I. rendszámú és a pusztamacsi 5. sz. tjkv. C 4. rendszámú ingatlanaira. 6 Rendelkezése volt, hogy ezek bevételét és/vagy teljes értékét a két kiskorú, Rozália és János nevelésére fordítsák halála esetén. Ha ez nem következik be - és így történt, - gyermekeinek ez lesz nagykorúságuk elérésekor első saját tulajdonuk, amivel szabadon rendelkezhetnek, mihelyt ők maguk kérvényezik az Árvapénztár gyámságának feloldását. Iíj. Zöld János 1880. augusztus 20-án törölteti a debreceni Árvák Pénztára zálogjogát, ezzel a fent említett letét felett teljes rendelkezési joghoz jut. Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX A modern rendszerű vállalkozás alapjai: beruházási és fejlesztési módszerek 1872. január 4-én feleségül vette Bányai Sárát (1857. Balmazújváros - 1932. október 9. Debrecen), Bányai István és Győrffy Zsuzsanna leányát. Ettől kezdve minden hivatalos, elsősorban jogi ügyet (birtok adás-vétel) közös néven intéztek (korabeli általános jogszokás szerint, a vagyonmegosztás elve alapján: ma öt év után automatikusan közös tulajdonná válnak a házasságba vitt és annak ideje során szerzett javak, kivétel az eredetileg is külön néven álló és azon megmaradó saját ingatlan). 4 A javak fele része Csóka Eszter Horváth Istvánnét és testvéreit mint néhai Csóka Sámuel örököseit illette, amiért a birtok az örökösödéskor árverésre került. HBmL: XlII.40/b. 1 d. Néhai Zöld Jánosné Tóth Mária hagyatéki ügyiratai. 5 1887. április 17.: jelzálogot vesznek fel a debreceni 5257 sz. tjkv. A 1. 1-2., 1708 A.+, a pusztamacsi 5 sz. tjkv. A+ alatti, uott a70 sz. A + alatti, a régi tjkv. 726. lapján beírt kaszálóból id. Zöld Jánost illető részekre és a debreceni 1709 sz. tjkv. A + 1 alatti és a debreceni 4597 sz. tjkv. A I. alatt jegyzett ingatlanokra. In: HBmL. uott. Magyarázat a rövidítésekhez: sz.: számú, tjkv.: telekjegyzőkönyv, hrsz.: helyrajzi szám, a.:alatt. 6 A macsi 72 sz. tjkv. 37 helyrajzi szám alatt 7 nyilas tanyaföldet és a debreceni 1709 sz. tjkv. 1127-es szám alatti házat és szántóföldjét. Valamint két szárazmalomban őt illető részt is lekötött. 1867. ápr. 30.
