A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút
317 tárban létesített berendezésekkel. Nevezetesen szalagfűrészt és fűrészkeretet állított fel, amellyel szép és nagyméretű szerfáit felvágathatja és ez által azok kereskedelmi és ipari felhasználását lehetővé teszi és faanyagát magasabb áron értékesíthet...”.49 * Az 1929. januári törvényhatósági közgyűlés már arról tárgyal, hogy az építés megtörténtével a pénzügyi előirányzott túllépésekhez a fedezet hogyan teremthető meg. A fent említett 280.000 korona helyett a kiadások 312.000 koronára rúgnak. A magyarázat a túllépésekre: az épületek többnyire vállalkozói kivitelezésében készültek, ami drágább volt a tervezettnél; továbbá terven felül megépült a MÁV telepre vezető iparvágány, amely miatt az egész epreskerti telepnek a terepszintjét 80 cm-el meg kellett emelni. De kiderül ezen a közgyűlésen az is, hogy az epreskerti telepre és az iparvasút fejlesztésére tulajdonképpen 460.000 Korona fedezet állott rendelkezésre. A közgyűlés tehát dönt a még szabad 148.000 korona felhasználásáról is, a következőképpen: építendő, illetve beszerzendő 4 darab nyitott és 2 darab fedett iparvasúti teherkocsi, továbbá 3 darab kalauzkocsi és egy sínautó a pályafelügyelet ellátásához. Fel kell újítani 2 személykocsit, amelyekben megoldandó a kocsik fűtése és villamos világítása is. Az epreskerti telepen lévő vasúti átrakó raktár tetőzetét palával kell kicserélni. Végül a vonal további 3 km-el történő meghosszabbítást kell elvégeztet• 50 ni. A Vasúti és Hajózási Főfelügyelőség az Erdei Vasutaknál felügyeleti ellenőrzést tart 1926. év májusában. Ezen elrendelik a Martinka és Hármashegy állomások közötti mintegy 3 km hosszú vágányszakaszon a régi sínek cseréjét. Az 1928. évi felügyeleti ellenőrzés alkalmával pedig előírják Martinka állomáson egy kitérő vágány építését, tekintettel arra, hogy Epreskert és Martinka állomások között egyáltalán kitérési lehetőség nincsen. A Hármashegy és Martinka közötti síncserével a város törvényhatósága is egyetért, annál is inkább, mert ott - de a vonalon máshol is- még a régi, egészen kisméretű sínek vannak, amelyek miatt a teljes vonalon az engedélyezett menetsebesség mindössze 10 km/ó! Az elhatározott síncserékkel elérhető lesz 15 km/ó menetsebesség engedélyezése, ezáltal a teljes 31 km hosszú vonalon a vonat egy menetben 1 óra megtakarítást érhet el. Az 1929. május 14-i közgyűlés - a fentieken kívül - arról is dönt, hogy a fűtőháznál tartalékolni kell a mozdonyhoz legalább kettő, a kocsikhoz azok számának 10%-ban tartalék-kerékpárokat. Határozatba hozzák azt is, hogy a vonalat Külső Gúthig meg kell hosszabbítani, mivel a kitermelés zöme már ott történik. Megállapítják továbbá, hogy a Belső Gúthon lévő barakk, ahol a környező falvakból felfogadott fakitermelő munkásoknak szálláshelyet ad a város, tehát ez a barakk egy „sálfalú, patics- épület, mely annyira rozoga már, hogy abban embereket elhelyezni nem szabad". Ezért új munkás- szállást kell építeni. Vasútüzemi szempontok miatt pedig szükséges a vonal mentén őrházat építeni. Tehát a „Reviczky- uradalomhoz tartozó Vay- tanya megállóhely mellett épüljön egy őrház”, ezzel megszüntethető a Hármashegy állomáson a zsúfoltság, ahol két pályaőr is van egy őrházban. Itt történik említés arról is, hogy „...a Vay- tanya megállóhely a vasúti vonal mentén fekvő /.../ Nyírmártonfalváról vezető útnak a vasúttal való kereszteződésénél... ” fekszik s ettől alig 100 m-re van a Reviczky- gazdaság központja. Ezen a közgyűlésen elhatározzák az erdei vasút melletti telefonvezeték meghosszabbítását is, az erdőkezelők Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 49 Wolfmau J. i. m. 320.p. 511 Debrecen város trh. közgy. jkv. 1929. jan. 31.69/2939. sz.
