A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút
lakó- és gazdasági épületeinek felújítását, valamint a mintegy 28.000 kataszteri hold nagyságú erdőterület útjain található csaknem 100 műtárgy (híd és áteresz) kijavítását.11 Mindezzel tulajdonképpen a csaknem 36 km hosszú vasúti pálya eléri Szabolcs vármegye határát. Az 1930-as évekre a vasúti kocsikat átépítik „rugalmas hordrugókkal, vonó- és ütközőrugókkal felszerelt” kocsikká. A jelentősen megnőtt személyforgalomra tekintettel és a menetsebesség növelése céljából 34-36 fő férőhelyes motoros személyszállító kocsikat állítanak üzembe, amelyet a faraktári műhely épít meg egy régebbi, favázas személykocsiszekrény felhasználásával. Ugyanitt, tehát a faraktári műhelyben építik a mozdonyokhoz a szerkocsikat. Megjegyezhetjük, hogy a gazdasági vasút pályája Gútról folyamatosan lejtett Debrecenig, tehát a fával terhelt vasúti szerelvények vontatásához kisebb erőkifejtés szükséges. A vonatok mozdonyvezetői mindig vittek magukkal telefonkészüléket is, amelyet a vonal bármely pontján csatlakoztatni tudtak a telefon vonalhoz s értekezni tudtak az állomásokkal. A gúti erdő mindezek nyomán a város lakóinak egyre kedveltebb kiránduló- helye is lesz. így kerül napirendre az a javaslat, hogy Gúton állandó jellegű kirándulóhely létesüljön, mintegy 100 holdas parkerdővel, menedékházzal, vendéglővel és üdülőházzal. Az elgondolás elnyeri a törvényhatóság tetszését is és határozat születik ezek létesítéséről. A menedékházat és a reprezentatív üdülőházat 1933-ban adják át rendeltetésének. Mindez szükségessé teszi a vasút újabb meghosszabbítását, amit a főhatóság is jóváhagy (54.584/1931. KM.) így azután a megépült újabb szakasszal a vonal a Menedékház állomásig tart s teljes hossza immár csaknem 35 km. Az 1930-s évek gazdasági válsága idején ugyan felmerül a gondolat a vonal megszüntetésére, oly kevés a vasúton az utas. Ám alig egynéhány év és 1934-ben a „ Debreczen Városi Erdei Vasút” a rendes napi járatokon felül május 1. és október 1 közötti időben, vasár- és ünnepnapokon, kiránduló, motoros vonatokat is indít. A motorvonat ekkor Debrecen és Gút- menedékház közötti távot 1 óra és 20 perc alatt teszi meg. Az 1930-as évek végén felújítanak néhány állomást. Ekkor épül többek között Csereerdő és Hármashegyalja állomásokon új felvételi épület. A következő esztendőkben a vasút jól prosperál, további fejlesztésére nem támad igény, majd csak 1941-ben, amikor mintegy 700 m-el, Nyírlugosig hosszabbodik meg. Viszont az erdőgazdaság folyamatosan korszerűsíti épületeit s a debreceni vasúti műhelyeket. Viszont 1939-ben a város törvényhatósága elhatározza a vasút nevének megváltoztatását: a vasút új neve „Debrecen sz. kir. város Gazdasági Vasútja” lesz. Majd 1941-ben elhatározzák, hogy a gazdasági vasút önálló kezelésének bevezetését. Az 1940/41 kemény tele óriási hófúvásokat okozott s emiatt a forgalmat is napokig szüneteltetni kellett. A sok hó azután tavaszi árvizeket hozott, a vizek helyenként elöntik a vasúti pályát is s emiatt azt 70-80 cm-el meg kellett emelni. A második világháború utáni évek meghozzák a több, mint fél évszázadot megért gazdasági vasút pusztulását, megszűnését. A romlás évei azzal kezdődnek, hogy .....a mezőgazdasági nagybirtokok felosztása folytán, a legtöbb gazdasági vasút gazdátlan maradt, senki nem törődik a vasút fenntartásával, sem a gördülő anyag karbantartásával, megóvásával...”. A pálya vasanyagát és talpfákat elhordják. Mindezt meg kell akadályozni, írja rendeletében a közlekedési miniszter 51 51 M. e. 1929. máj.14. 299/13081 318 ________ _____________Simonyi Alfonz: A Debrecen-Güti „Zsuzsi” vasút
