A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút
314 Ezúttal tehát mintegy 7 km hosszú hosszabbításról van szó, amely szakaszon építeni kell 14 helyen átereszt, és 11 útátjárót, valamint három helyen (Szabó-tanya, Re- viczky-major és Felső Gúth állomás) kitérőt. A vonalrészt olyan műszaki készültséggel kell kiépíteni, hogy az alkalmas legyen a korlátozott közforgalom lebonyolítására is.4'’ Az eljárást követően Debrecen szerződést köt a korábban említett Szabó és Reviczky földbirtokosokkal a részükről nyújtandó pénzügyi támogatásról. A szerződésben Debrecen város képviselője kijelenti, hogy a vonalat állandó jelleggel építi ki s a két birtokos számára egy-egy kitérőt iktat be a vonalba. Másrészt számukra 20 évig árú-fuvarozási kedvezményt biztosít s a menetrendet is igényeikhez igazítva fogja megállapítani. Sőt a város azt a lehetőséget is megígéri, hogy Debrecenben az árúnak nagyvasútra történő átrakása is megoldást fog nyerni. A város tiszti főügyésze 1922. februárjában bejelenti a törvényhatósági közgyűlésnek, hogy Reviczky a 175.000 korona segélyt 1921. március 30-án, míg Várady-Szabó a 25.000 koronát 1921. augusztus 26-án a város pénztárához befizette.45 46 Közbevetőleg kell megjegyezni, hogy az erdők feletti állami felügyeletet ellátó kir. debreceni erdőhivatal arról értesíti a város törvényhatóságát) 1921.június 7.), hogy „...a halápi erdőrészen készletezett, de erdei vasúttal meg nem közelített, mintegy 30.000 >űrméter< fa- anyagnak elszállítása céljából a meglévő 600 mm nyomtávolságú, gőzüzemű erdei vasútnak /../ 2270m hosszúságban való bővítése válik szükségessé...". Az erdőhivatal szerint a vonal hosszabbításának tervezése és az építés költsége biztosított. Végül kiderül, hogy az ugyancsak júniusban elkészült tervek nem egészen erről szólnak, hanem két kiágazásról, éspedig a 33+53 km szelvénynél egy 847 m hosszú és a 30+00 km szelvénynél egy másik, 323 m hosszú kiágazásról. A korlátozott közforgalmú Debrecen Városi Erdei Vasút Az erdei vasút végleges jellegű átépítésére egyrészt azért szánta el magát a város, mert az eredetileg Kopt és Steinberger által megépített vasút műszakilag teljesen primitív volt. Hiszen ezért is vásárolta meg a város a vállalkozóktól a vasutat. Másrész a debreceni törvényhatóság felismerte azt a szükséget, hogy kisvasút vonala mentén elszórtan lévő, de jelentősen megszaporodott tanyák és az érintett községek lakói jelentős mértékben részt vállalhatnak Debrecen lakóinak mezőgazdasági terményekkel, főleg tej és tejtermékkel, valamint zöldségfélékkel történő ellátásában. Ehhez természetesen szükség volt egy olyan vasútra, amely nem csak az erdei faterméket szállíthatja, hanem egyéb árút és főleg személyeket is. A város törvényhatósága tehát 1922. januárjában megkéri a közlekedési főhatóságtól a fővonalra, azaz Debrecen és immár Gút állomások között a „korlátozott személy- és áruforgalom” engedélyezését. A vonalon egyébként ekkor a következő állomások és megállóhelyek vannak: Debrecen faraktár állomás, Gerébi telep (ez lehetett a Szabadság-, azaz Nyilas telep), Kondoros tanyák, Csere erdő (állomás), Erdészlak, Martinka, Sámsoni út, Halápi erdő, Hármashegyalja (állomás), Szabó-major, Vay- tanya, Reviczky major, Tamási és Gúth (állomás).E vonal hossza ekkor mintegy 26 km. A korlátoSimonyi Alfonz: A Debrecen-Gúti „Zsuzsi” vasút 45 HBML XXl.S0S/a- K. cs 1920.dec.14. jkv. 46 M. e. XXI.505/a- 114. K. cs. 1922. febr.16.
