A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút
313 tés. Annál is inkább, mert a fatermékek szállítása bizony akadozik. Például 1923 tavaszán nehezményezi a városi közgyűlés, hogy a tervezett 41.000 m3 fa kitermelése és szállítása helyett április végéig mindössze alig a fele teljesült. Mindenekelőtt a pénzügyi feltételeket kellett megteremteni egy 1,35 millió koronás banki kölcsönnel.41 Az átépítéssel együtt elhatározzák annak Belső Gütig történő meghosszabbítását annak ellenére, hogy a sínek beszerzése ekkor nem kis gondot jelent. A vasút átépítését és meghosszabbítását a környék birtokosai lelkesen támogatják. Például Reviczky József birtokos felajánlja, hogy magánterületéből csaknem 5 kataszteri hold nagyságú területet díjtalanul átenged a vasút céljára, továbbá 170.000 korona segélyt is felajánl az építéshez.42 Majd dr Várady Szabó János földbirtokos is díjtalanul felajánlja a birtokát érintő, vasútépítéshez szükséges területeket s ő 70.000 koronás segélyt ajánl fel. Váradi mindehhez hozzáfűzi javaslatait is, a következők szerint: a vonalat állandó jelleggel kell kiépíteni; a fővonalból kiágazó rakodó vágányokat is építsék át; a vasúti vonalon vezessék be a személyforgalmat is, amely télen és nyáron egyaránt üzemeljen; a vasúti menetrend olyan légyen, hogy a vonal mentén élő tejtermelők a friss tejet a reggeli órákra Debrecenbe szállíthassák. Végül egy önző javaslat: ő maga s családtagjai kapjanak a vasútra szabadjegyet. A város pedig döntött: 1920. szeptemberében a közgyűlés jóváhagyja az iparvasút építéséhez az 1,350.000 koronás kölcsön felvételét, mégpedig „...a gáti erdei iparvasút megépítésének halaszthatatlan sürgősségére tekintettel... ”.43 Még a kölcsön megszavazása előtt minden készen áll a fejlesztéshez: 1920. júliusában megtartják a vonal átépítéséről a közigazgatási bejárását s az abban foglaltakat a főhatóság (60.751/1920.KKM) jóvá is hagyja. A nagy összegű kölcsön felvétele azonban elhúzódik, amiért időközben egy kisebb összeg felvételéről esik szó az 1922-ben. Ekkor a 800.000 koronát is csak több bank adja össze s célja „az erdőgazdasági program beruházási céljainak teljesítése".44 A fejlesztési program a következő: a vasúti pálya további szakaszának építése (380.000K), személyforgalmi berendezések beszerzése (60.00K), erdő- őri lakások építése (120.000K), az állatállomány szaporítása (100.000K) és végül egyéb célok (140.000 K). A nagyobb összegről ugyanezen a közgyűlésen esik szó, amelyről bejelentik, hogy az 1,35 millió korona „függő kölcsönt" is igénybe vette a város. Mint említettük, már 1920-ban megtartják az engedélyezés előtti közigazgatási bejárását az iparvasútnak a „...Szabolcs vármegyei Nyírmártonfalva község határában fekvő gúthi erdőig vezetendő meghosszabbításáról... ”. Ezt a meghosz- szabbítást sürgeti a földművelésügyi tárcának, mint az erdőket felügyelő főhatóságnak a felszólítása is, (19.397/1920. FM.I-B) amely szerint Nyírmártonfalva határában fekvő, „...mintegy 29.200 kataszteri hold terjedelmű, városi tulajdonú és állami kezelésbe vett erdőkre vonatkozó üzemi terveknek... ” határidőre, de legkésőbb 1922. december 31-re el kell készülnie. Az e területet érintő vasúti fejlesztés közigazgatási bejárásán a város ismét népes küldöttség képviselteti magát. A jegyzőkönyv rögzíti, hogy a vonal-hosszabbítás a 195+50 km szelvénytől indul, majd elhaladva Nyírmártonfalva község határa mentén, a 266 és 267 km szelvények között ér véget. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 41 M. e. 1920. Dec. 22. 504/26382. Sz. 42 HBML XXI.505/a- K. cs 1920.júl.20 és 1920.aug.17.jkv. 43 HBML IV.B.I403/a 1920.szept.16. közgyűlés 423/15938 sz. 44 Debreczen város trh. közgy. jkvei. 1922.jún.l0. 302/26663. sz.
