A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút
312 Simonyi Alfonz: A Debrecen-Gúti „Zsuzsi” vasút Az erdei vasút terjeszkedése Az ezt követő években további vonalhosszabbítások illetve építések történnek, mindig a vágáshelyek kijelöléseinek függvényében. Ezek között jelentősebb az a „fővonali" meghosszabbítás, amelynek 1909. évi előkészítéséről vannak ismereteink. Éspedig a Kereskedelmi Minisztérium 48.100/1909. (VI. 30.) számon elrendeli a 188 km szelvényen túli meghosszabbítás közigazgatási bejárását. E jegyzőkönyv szerint is változatlanul érvényesek az 1903-ban megszabott műszaki feltételek, külön kihangsúlyozva, hogy a vonal építésénél csakis hazai anyagok és gyártmányok használhatók; továbbá az engedélyezett legnagyobb emelkedő 14 ezrelék, s a legkisebb vízszintes ívsugár R=100 m és az útátjárókban vezető síneket kell beépíteni. Különleges előírás szerepel itt az üzemeltetésre, miszerint „A mozdony rendszerint a vonat elején legyen.’’™ Az „...erdei iparvasút építésének felügyeletét...’’ a város megbízásából az ifjú Török Gábor városi mérnök látta el, kinek édesapja az 1880-as évektől kezdve a város erdőmestere volt. 1917-ben a város tulajdonát képező erdőségek kezelését, egy törvény értelmében a földművelésügyi tárca veszi át. Ennek az a jelentősége, hogy az erdőgazdálkodás minden fázisát a földművelésügyi minisztérium szerveivel egyeztetni kell, majd jóvá kell, hagyatni. A város korábbi, az erdőgazdálkodást intéző szervei azonban továbbra is változatlanul fennmaradtak és működtek. Nos ez a minisztériumi felügyeletet az erdőgazdálkodás felett, a város közgyűlési határozata szerint is39 1918. január 1. napjával kezdődik és 1930. december 31-el ér véget. Ezt látszik igazolni, hogy a város törvényhatósága 1921-ben megalkotja és határozatilag elfogadja szabályrendeletét a városi „erdő- és kertgazdálkodás szervezetéről”.40 A vasút műszaki felügyelete bizonyára nem volt kifogástalan, hiszen ismereteink szerint 1918-ban egyetlen pályaőr, bizonyos Magyar József felügyeli a 26 km hosszú vonalat, de annak szárnyvonalait is. Talán érdemes itt még megjegyezni, hogy Debrecen város törvényhatósága, az óriási kiterjedésű erdőbirtokainak üzemtervét már 1912-ben külső személlyel, Térffy Béla, m. kir. erdőtanácsossal kívánja elvégeztetni. Térffy el is kezdi az üzemterv kidolgozását, miközben Az erdők felügyelet átkerül a földművelésügyi tárcához, amelynek területi szervezete volt a „Magyar kir. Erdőhivatal’'. E hivatal debreceni egysége, amely a debreceni tulajdonú erdőket felügyelte, 4 központi tisztviselővel, 1 központi erdőfelügyelővel és erdőgondnoksági tisztviselővel látta el feladatát 1922-ben. Az erdei vasút, mint már említettük, építésekor sem volt korszerű és műszakilag kifogástalan. Ezért már megvásárlása is azt a célt, illetve azt a szándékot szolgálta, hogy a város az egész vasútvonalat korszerűen átépítteti. Ezt a célt szolgálta volna az az elképzelés, amely egy vonalhosszabbítást célzó közigazgatási bejárás alkalmával kerül rögzítésre. Eszerint a jövőben minden pályaépítés s fejlesztés csakis olyan hazai hengerlésű sínekkel történhet, amelyeken rajta van a hengerelt cégjegy. A közbejött világháború miatt azonban a fejlesztések szünetelnek. Majd csak annak szomorú vége után, 1920 után kerülhet ismét napirendre az átépítés és fejlesz1S M. e. XX1.505/a-KCs 1909. júl.23. jkv. 39 Debreczen sz. kir. város törvényhatósági közgyűlési jegyzőkönyvek, 1918. márc.8. 93/4977. sz. 40 M. e. 1921. dec. 30. 750/29039. sz.
