A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút
311 vonalával. Talán ez is lehetett az oka annak a tragikus vasúti balesetnek, amely az 1920-as években történt. A menetrend szerint közlekedő, Debrecenből Nyírábrány felé tartó vonat mozdonyvezetője, elhagyva a debreceni megállóhelyeket, nekilátott a mozdony takarításának, törölgetésének. Azt a mozdony külső felületén folytatta úgy, hogy kilépve a mozdonyvezetői állásból, a kazán hengere melletti s e célra szolgáló járó lemezen állt, éppen a mozdonynak azon az oldalán, ahol a híd tartóoszlopai közelebb álltak a nagyvasúti vágányhoz. Ekkor ért oda a szóban lévő hídhoz a mozdony, teljes sebességgel s leütötte a mozdonyvezetőt az állásáról, aki szörnyethalt. A híd építésének pontos időpontja is bizonytalan s érdekes módon erről a törvényhatósági közgyűlések jegyzőkönyveiben sem történik említés. Az említett tervet viszont Zielinszki 1903-ban látja el kézjegyével. Az is bizonyos, hogy a fancsikai erdőrészbe vezető vágány már 1903-ban megépült, mert ez évnek szeptember 21-én megtartották a vágányrész „mütanrendőri bejárását'P Ugyanezt a fancsikai vágányszakaszt 1904-ben újra meghosszabbítják, amely meghosszabbítás üzembe helyezését megelőző mütanrendőri eljárásánál előírják, hogy a vonal végén elzáró bakot kell elhelyezni és „...az alkalmazott elzáró bak ferde támaszokkal megfelelően erősíttessék meg...".33 34 1905-ben kerül sor „A fancsikai erdei iparvasútnak a Bánki erdőben tervezett meghosszabbítására vonatkozó közigazgatási bejárásra”. Az erről felvett jegyzőkönyv35 ugyan km szelvény szerint is megjelöli a kiágazás helyét és a meghosszabbított vágány végét, ám ennek ma jelentősége nincsen, beazonosítása csaknem lehetetlen. Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy e közigazgatási bejáráson a bizottság vezetője Bene György MÁV felügyelő, s azon részt vesznek Kovács Lajos debreceni polgármester, Magoss György tiszti főügyész, Aczél Géza városi főmérnök és Török Gábor városi erdőmester. A város első tisztviselőinek e bejáráson való részvétele mutatja, mily fontosságot tulajdonított akkor a város e vasút létesítésének. Egy polgármesteri jelentés is említi (1906. november), hogy az erdei vasút „mütanrendö- ri bejárását” 1906. október 15-én megtartották s a vonalat a forgalomnak átadták.36 Ebből következik, hogy ez a Bánki erdőbe vezető vágány s vele együtt a kisvasúti felüljáró híd minden bizonnyal 1906 év végére készülhetett el. Annál is inkább így lehetett, mert a polgármester év végi, közgyűlésen elmondott beszámolója is említi, hogy a gazdasági vasút (s ez csakis a bánki szárnyvonal lehetett) mütanrendőri bejárását megtartották s azt a forgalomnak átadták. De a Bánki szárnyvonalat 1908-ban újra meghosszabbítják s annak építését megelőző közigazgatási bejárására 1908 júniusában, míg a forgalomba helyezést megelőző mütanrendőri bejárására 1908. novemberében kerül sor.37 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 33 HBML IV.B. 1403/a 1903. nov. 13. közgyűlés 302/16527. sz. hat. 34 M. e. XXI.505/a 1904. nov. 17. jkv. 35 36 M. e. IV.B. 1403/a 1906. nov. 29. közgyűlés 265/15957. sz hat. 17 M. e. XXI.505/a-KCs 1908. jun.10. és IV.B.1403/a 1908. dec.23. közgyűlés 393/17729. sz. hat.
