A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Simonyi Alfonz: A Debrecen-gúti "Zsuzsi" vasút
310 szelvényében épült. Ezért csak megbecsülni lehet, hogy a fancsikai vasúti szárnyvonal a közutat és vasutat hol keresztezhette. Segít a keresztezés helyének meghatározásában a már idézett Csobai László - aki később a keskeny vágányú vasútnak igazgatója lesz - s aki az 1962-ben írt tanulmányában arról ír, hogy két kiágazó állomás volt az 1900-as évek elején a gazdasági vasút vonalán. Éspedig az egyik a Csereerdő, a másik a Hármashegyalja állomás. Az utóbbi elágazó állomásról azonban a fancsikai szárnyvonal nem ágazhatott ki, hiszen ez több km távolságra esik az említett úttól, másrészt ez a szárnyvonal a Halápi erdőbe vezetett s így ez nem keresztezhette sem az említett közutat sem az Északkeleti Vasutat. Tehát csak a Csereerdő állomásból kiágazó vasúti szárnyvonal lehetett az, amely a mai nyírábrányi utat és vasutat keresztezte, mégpedig valahol annak közelében, ahol azt ma az úgynevezett „Panoráma”- út keresztezi, körülbelül a nyírábrányi útnak a 7+500 km szelvénye táján. Ezt a feltételezést támasztja alá Csobai László idézett tanulmányában található következő mondat is: .....A Csereerdő állomásból kiépített mellékvonal a bánki erdő felé vezetett, ahol a MÁV Debrecen és Érmihályfalva közötti vasútvonalat egy vasbeton felüljáróval keresztezte...”31. Csobai megjegyzi azt is, hogy ezt a felüljárót, amely tulajdonképpen ma ipartörténeti emlék lehetne, 1945-ben elbontották. Hivatkozzunk még egy újabb forrásra is. Doskár Ferenc írja egy „legöregebb vasúti vasbeton hídról” a következőket32 Zielinszki Szilárd, hídépítő mérnök (később műegyetemi tanár), a Franciaországban tett tanulmányutat követően „...páratlan eréllyel lát hozzá, hogy a vasbetont, azt az új, korszerű és sok szempontból gazdaságos építőanyagot, helyesebben szólva szerkezetet a hazai hídépítéseknél minél jobban érvényre juttassa...”. Zielinszki munkásságának eredményként megépül az első, magyar- országi „Hennebique- rendszerű” vasúti híd a debrecen- szatmárnémeti vasútvonal felett . „...a Fancsika erdőbe vezető 95 cm nyomtávolságú iparvasút átvezetése céljából... ”. A hidat Zielinszki Szilárd mérnöki irodája tervezte. Ezt igazolja az e sorokat író birtokában lévő tervrajz másolata is, amely ismét csak nem tartalmazza az építendő műtárgy pontos helyének megjelölését. Címe csak annyit árul el, hogy az a „Debreceni Iparvasúti Híd” terve, amelyen azonban „dr Zielinszki” 1903.VII.17- ről származó aláírása felett a következő szöveg olvasható: „dr Zielinszki Szilárd mérnök, Hennebique tűzálló, vasvázas betonszerkezeteinek műszaki képviselője a magyar Korona Országaiban”. A ,,Hennebique- szerkezetről” e helyen csak annyit említsünk, hogy ez volt a hazai hídépítésnél alkalmazott első vasbeton, illetve vasbetétes beton szerkezet, amelyben a hengerelt idomvas betéteket, tartókat öntöttek betonba. Ez a debreceni iparvasúti híd tehát az országban elsőként épült ilyen szerkezetű híd volt. A híd teljes hossza 34,0 m volt s támpillérei változó magasságú, vízszintes merevítésű, kettős oszlopok (alátámasztó jármok), míg az áthidaló szerkezet két bordás lemez. A híd szerkezete, „Hennebique elve" szerint teljes egészében együttdolgozó szerkezet volt. A kisvasúti híd keresztezve az Északkelti Vasutat, felette 5,00 m szabad nyílást (űr- szelvényt) biztosított. Különlegesség a tervben az is, hogy- valószínűen a terepviszonyok miatt- a híd középső nyílása alatt elhaladó nagyvasúti vonal tengelye nem esik egybe a hídnyílás középSimonyi Alfonz: A Debrecen-Gúti „Zsuzsi” vasút '1 Csobai L. i. m. 569. p. ,2 Doskár Ferenc: Néhány szó a legöregebb vasúti vasbeton hídról (in: Mélyépítéstudományi Szemle XXI. évf. 3. sz. 129.p.
