A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
295 gyakori itt tartózkodásának emléke a Püspökladány belterülete melletti és Nádudvaron a Sz. Ágota halma melletti Németsziget helynév. Az bizonyos, hogy Rabutin 1706 nyarán Püspökladányon és az ágotai hídon ment Szolnok felé. A császári seregek Püspökladányhoz érkezéséről Károlyi Sándor fővezér értesítette a fejedelmet. II. Rákóczi Ferenc sajátkezű levélben ismerte el a jelentés kézhezvételét Károlyihoz 1706. augusztus 20-án Párkányról írt válaszában: „Vettem az Kegyelmed 17-én Firedről datált levelét, melyben kegyelmed az németnek Ladányhoz való szállásárul és Túrhoz való igyekezetirül, annak kisir-getésérül tudósít...” Püspökladány ekkor még Rákóczi birtok volt, a hagyományőrzés szempontjából tehát ez sem mellékes. A falu már 1636-ban Rákóczi-birtok volt. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének, Lorántffy Zsuzsannának ajándékozta, Tudjuk, hogy mindketten nagy pártfogói voltak a református gyülekezeteknek. A püspökladányiak ekkor kapták a fejedelemtől az újraöntött állapotban ma is meglevő ún. Rákóczi- harangot.62 A Debrecenhez közel fekvő Mikepércsnek a Rákócziak és a Lórántffyak is részbirtokosai voltak. Téglás községben szintén birtokosként szerepelt a fent említett két család. Múltidéző adatként emlegetik azt is, hogy a szatmári békekötés előtt komáromi György debreceni bíró a nádudvari templomnál találkozott Pálffy János gróffal, a császári hadak vezérével.63 Hajdúsámson község már a szabadságharc kezdeti eseményeiben felbukkan, amikor 1703. július 26-án a nagyságos fejedelem Sámsonba érkezik.64 A tiszántúli kuruc hadak tevékenysége jelentős a szabadságharc folyamán. A szoboszlói hajdúk részt vettek Buda felszabadításában, de 1703-ban már Rákóczi Ferenc mellé álltak. Ma is őrzik a zöldselyem „Bocskay zászlót”, amellyel hadba vonultak.65 Hosszúpályiban 1703. augusztus 4-én Bercsényi csapatai, 1705.október 20-án pedig Eszterházy Antal és Károlyi Sándor hadai járnak.A konyáriak is II. Rákóczi Ferenc hívei voltak. Ezt bizonyítja egy levele a fejedelemnek, mely elismeri a konyáriak hűségét és oltalomlevelet ad számukra. Ez a levél a Sámsonban való táborban készült 1703. július 27-én.66 Hosszúpályi és Konyár Bihar megyei község ugyan, de mégis meg kellett említeni mindkettőt, mert a Hajdúság hagyományai nem lokalizálhatok egy szorosan körvonalazott földrajzi egységre Tudjuk pl., hogy Bihar megye területén is voltak szép számmal hajdúvárosok és hajdútelepek, melyek büszkén hivatkoztak a függetlenségi harcokban való részvételükre és ezzel összefüggésben természetesen a hajdú hagyományokra is. Rákóczi szabadságharcát joggal tartották a nemzeti függetlenségi küzdelmek egy kiemelkedő szakaszának, s benne a hajdú katonaság szerepét nem elhanyagolhatónak. Kiváltságaikért a hajdúvárosok, hajdútelepek és a Hajdúkerület is hosszú küzdelmeket folytattak a 18. századtól - 1848-49-ig. Az abszolutizmus esztendeiben, majd a dualizmus korszakában a függetlenségi harcok hagyományai ellentmondásosan éltek tovább. A politikai életben a függetlenségi csoportok tevékenysége időnként megélénkült. Ide tartoztak a hajdú hagyományokat őrző rétegek Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 62 Kecskés Gyula : Püspökladány újkori története helyneveiben., Püspökladány., 1974., 132, 339-340. 63 Debrecen sz. kir. város és Hajdú vármegye. Szerk.: Csobán Endre - Herpay Gábor.,Bp. 1940., 10-12. 64 Osváth Pál : Bihar Vármegye Sárréti Járása leírása. Szerk.: Ujváry Zoltán, Lektor : Dankó Imre., Db.,1996., 84. 65 Bihar vármegye és Nagyvárad. Szerk.: Borovszky Samu., Bp. 1901., 524-525, 527., Debrecen sz. kir. város...i. m. 6. “ Osváth P.: Bihar Vármegye Sárréti Járása ...i.m. 258, 281.
