A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
hívta fel.14 15 A levéltári iratokban azonban nem találjuk nyomát annak, hogy a vármegye közgyűlésén Debrecen városához hasonló Rákóczi-ünnepélyt tartottak volna. Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 285 Két hajdúváros emlékezése Hajdúböszörményben a Függetlenségi Párt befolyásának állandó növekedése már a 90-es évektől észlelhető volt. A függetlenségi gondolatok melletti kiállás a város részéről ebben az évtizedben mintegy hivatalossá vált. Az 1901. évi országgyűlési választásokon a böszörményi kerület Benedek János személyében ismételten függetlenségi jelöltet választott meg, az 1902-ben megtartott képviselőtestületi választás azonban a városban a szabadelvűek megerősödését hozta. A két nagy párt közötti küzdelem 1905-ben a Függetlenségi Párt javára dőlt el. A hazafias, függetlenségi hangulat minden korábbinál magasabbra csapott a városban. A Függetlenségi Párt az ellenállás élesztgetése céljából 1905 őszén népgyűlések egész sorát rendezte.b A város 1903. szeptember 8-i képviselőtestületi ülésén Porcsalmy Gyula városi képviselő beszédet mondott, melyben a kétszáz éves évforduló jelentőségét ecsetelte. Nem felejtette el az emlékezést összekapcsolni a hajdú öntudattal. Beszédében a következőket mondotta: ”A nagy nemzeti ügy szolgálatában II. Rákóczi Ferenc hős bajnoktársai közt elöl voltak a hajdúk is, így amidőn a nagy fejedelem emlékének áldozunk szívünk oltárán egyúttal áldozatot gyújtunk az ezen városban élő hajdú utódok dicső őseinek is.Ünneplésünk célja az, hogy megörökítjük a nagy fejedelem képmását.”16 Porcsalmy a szeptember 13-i rendkívüli képviselőtestületi közgyűlésen megismétli indítványát Rákóczi életnagyságú képének a közgyűlési terem részére való megfestetése tárgyában. Ugyanezen a közgyűlésen a polgármester bemutatja a Rákóczi zarándoklat előkészítő bizottságának folyó hó 11-én kelt, a városhoz intézett felhívását a Konstantinápolyba menő zarándoklatban való részvételre. A felhívást elfogadják, majd kijelentik, hogy a gimnáziumi tanárokkal tudatni kell, hogy az általuk rendezendő Rákóczi ünnepély programjába a városi közönség részvételét bevenni szíveskedjenek.17 Az október 11-i közgyűlésen ismertetik a helybeli főgimnázium tanárkarának meghívását az október 25-én rendezendő Rákóczi ünnepélyre, egyszersmind egy kis segélyösszeget kérnek. A képviselőtestület 200 koronát kiutal a gimnázium számára.18 A gimnáziumban október 25-én meg is tartják a tervezett ünnepélyt, amelyet az intézet igazgatótanácsa zászlóavatással köt egybe. Az igazgatótanács úgy határoz, hogy az ünnepély előestéjén táncmulatságot rendez és ennek jövedelmét a zászlóra fordítja Az ünnepély istentisztelettel kezdődött, amelyen Zsigmond Sándor esperes, egyházkerületi főjegyző, hajdúböszörményi református lelkész prédikált. Az istentiszteleten vallásos kuruc énekek és gyülekezeti énekek hangzottak el. Az ünnepély délelőtt 11 órakor kezdődött. Műsora a következő volt: 1. Himnusz 14 U. o. : 7. k. 24/3369/1904., 1904. máj. 16. 15 Hajdúböszörmény története. Szerk.: Szendrey István.: Db,. 1973., 202, 207, 209, 211. 16 HBML HbFl. V. B. 74/c. 53. d .4596/1903., 1903. szept. 8. 17 U. o. : 71/a. 1. k. 126/6370/1903-, 126/6453/1903., 1903. szept. 13. 18 U. o. : 17. k. 153/6917/1903., 1903. okt. II.
