A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
286 2. Megnyitó beszéd - Köblös Samu főigazgató 3. Te benned bíztunk 4. Zászlóavatási imát mond Bakóczy Endre főgimnáziumi vallástanár 5. Ifjúsági zászlóátadás-átvétel. Átadja: Butyka Boldizsár főgimnáziumi tanár, átveszi: Uzonyi György VIII. o. tanuló 6. Rodostói árnyak: írta: Harsányi Kálmán, szavalja Sóvágó Gábor VIII. o. tanuló 7. Kuruc dalok — a főgimnázium énekkara énekli. 8. Ünnepi beszéd - Dr. Molnár István főgimnáziumi tanár 9. Rákóczi szelleme. írta: Kovács Zsigmond, szavalja: Nagy Kálmán VII. o. tanuló 10. Szózat - énekli a főgimnázium énekkara. Táviratban lelkes és emelkedett hangon üdvözölték a főgimnáziumot a kisújszállási és máramarosszigeti gimnáziumok igazgatói, valamint a debreceni római katholikus főgimnázium igazgatója.19 Október 29-én a képviselőtestületi közgyűlés határozata kimondja, hogy II. Rákóczi Ferenc Kassán felállítandó szobrának költségére a városi pénztárból 100 koronát megszavaznak és kiutalványoztatják a kassai szoborbizottságnak.20 Hajdúnánás politikai élete a 90-es években a függetlenségi gondolat és a millennium ünneplésének közepette zajlott. A függetlenségi elvek melletti állásfoglalások a város hivatalos vezetésének mintegy a saját politikai meggyőződésévé váltak. Kossuth halála különösen jelentős volt, mert alkalmat adott a függetlenségi kultusz erősödésére. A hajdúnánási függetlenségi kör elnöke idősb Móricz Pál nagyban hozzájárult a város közszellemének kialakulásához. Fia ifj. Móricz Pál - akiről dolgozatunkban másutt már szóltunk - apjához hasonlóan elkötelezettje volt a függetlenségi gondolatkörnek. Cikkeit főként a debreceni függetlenségi pártsajtó közölte. Ugyanakkor gyakran kritikával illette a függetlenségi pártvezérek politikai módszereit. A szakirodalom megállapítása szerint is tovább éltek a Hajdúság erős függetlenségi hagyományai a város életében. A függetlenségi politika és a trón iránti lojalitás összeegyeztetése vált itt is fő politikai alapelvvé. Az 1901 évi országgyűlési választásokon Rákosi Viktor író, az Országos Függetlenségi és 48-as Párt egyik vezéralakja lett a hajdúnánási kerület képviselője. Rákosit egyhangúlag képviselővé választották 1905-ben is. Az 1905-1906-os éve politikai és kormányzati válságának időszakában a város politikai élete megélénkült. A vármegyék ellenállásában a nánásiak is részt vettek. Hajdúnánáson a városi vezetők 1902-ben „Szobrot Kossuthnak,, címmel kiadványt készítettek. Természetesen ők is hangsúlyozták a kontinuitást a hajdúvitézek és Rákóczi kurucai között. Nyilatkozatukból néhány sort idézünk: „Bocskai hajdúi, Rákóczi kurucai, a szabadságharc hős honvédéi, akik mindig híven teljesítették kötelességüket, midőn védeni kellett ezt a szép hazát... nem maradhatnak hátra a kegyelet adójának lerovásában sem.”21 Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez... 19 A Hajdúböszörményi ev. Ref. Főgimnázium értesítője az 1903-1904. tanévről. Közzéteszi :Köblös Samu igazgató., Hajdúböszörmény., 1904., 21-23. / Borók Imre könyvtáros szívességéért köszönet./ 20 HBML. HbFl. V. B. 71/a. 17. K.. 168/7326/1903.., 1903. okt. 29. 21 Hajdúnánás története. Szerk.: Rácz István, Hajdúnánás, 1973., 297., 303-304, 306-307., Debrecen története 3. k...i.m.369., Mónus Imre : A hajdúnánási Kossuth szobor története. HBMLÉ. XXyi. /Szerk.: Radics Kálmán./ Db. 1999., 276.
