A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
284 meg a nemzet az ezer évet, ha nem lettek volna hű fiai, s nem is élne soha, ha nagyjai emlékének ápolásával a nemzeti érzés és öntudat fenntartani többé nem tudná. Ezután következett Thaly szónoklata. „Afejedelem íródeákja” azt mondta, hogy nagy megtiszteltetésnek veszi Debrecen város felkérését az emlékbeszéd előadására. Megjegyezte, hogy 20 éves kora óta foglalkozik a Rákóczi-korral és már 42 esztendő óta munkálkodik rajta lankadatlanul. A legtöbb adatot levéltárak poros aktáiból merítette, emelte ki Thaly a múlt kutatásának legfontosabb módszerét. „Debrecen a szabad királyi városok között az első, mely hazafias lakosságával önként hódolt meg a fejedelemnek.” - hangzott el a beszéd egyik kiemelt motívuma. A magyar nemzetnek Isten szabadítót küldött I. Rákóczy György ivadékának személyében, a vezérlő fejedelmet. Küldetésére családi hagyományok is predesztinálták. Dobozy György főbíró és Komáromy Csipkés György szerepének méltatása után az előadó Rákóczi fejedelem jellemét dicsőítette. Az erkölcsi nevelés szempontjából a nagy fejedelmet az ifjak elé követendő például kell állítani Ezután a szabadságharc bukása utáni eseményekről szólt, majd köszönte a buzgó érdeklődést és figyelmet. Szűnni nem akaró lelkes éljenzés közepette fejezte be beszédét Debrecen város I. kerületének országgyűlési képviselője.10 11 Thaly Debrecen város szabadságharc alatti szerepének megítélésében lelkesedésétől fűtve eltúlozta a kálvinista polgárok szerepét. Debrecen részvétele jelentős a kuruc szabadságharcban, de nem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a polgárságnak a kurucok okozta zűrzavarok erősen keresztezték a kereskedelmi érdekeit. A képviselő „csillogó ünnepnek rajzolja a szabadságharc idején a cívisváros kuruccá állását”, adatai fontolgató, óvatos polgárokról beszélnek. Szorongás fogta el a város vezetőit és nagynehezen hajoltak meg Rákóczi kurucai előtt. Különböző célokra a város pénzbevételeit és anyagi eszközeit a harcok alatt erősen igénybe vették. A város és vezetősége szüntelen aggodalomban élt. A taktikázás, a kényszerű állapot elfogadása jellemezte a polgárok magatartását.11 A közgyűlésen előterjesztették a városi tanács indítványát, amely kérelmet intézett az országgyűlés képviselőházához II. Rákóczi Ferenc és társai földi maradványainak minél hamarabb történő hazaszállítására. Kovács József polgármester pedig javasolta, hogy nyilvánítsanak köszönetét Thaly Kálmánnak, amiért megjelent és a Rákóczi-korról beszédet mondott. A javaslatot egyhangúlag elfogadták.12 A vármegyei közgyűlésen 1903. szeptember 21-én az országgyűlés képviselőházához támogató feliratot fogalmaznak meg II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatala ügyében. Ugyanitt hirdetik ki a Rákóczi zarándoklat előkészítő bizottságának felhívását, hogy folyó év október 1-én a fejedelem sírjához tervezett nemzeti zarándoklatban minél többen vegyenek részt.13 A vármegye 1904. május 16-i közgyűlésén az alispán indítványozására köszönetét mondanak a királynak, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának ügyében a miniszterelnököt javaslattételre Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez... 10 U.o. : 137/1903.., 138/1903., 1903. máj. 22. 11 Julow Viktor - Tóth Béla. : A debreceni felvilágosodás. In.: Debrecen története 1693-1849., 2. k. Szerk.: Rácz István., Db., 1981.,418., R. Várkonyi A. : Thaly Kálmán és történetírása...i.m.. 248-249., Balogh István.: A városi autonómia. Debrecen a Rákóczi szabadságharc alatt. In.. Debrecen története. 2. k. . i. m. 110-111, 123-124., Szendrey István.: Debrecen a Rákóczi szabadságharcban, In.: HBMLÉ. 1. / Szerk.. Gazdag István/Db. 1974., 15. 12 HBML. IV. B. I403/a. 24. k.139/1903., 140/1903., 1903. máj. 22. 13 HBML. IV. B. 902/a. 6. k.„ 191/5783/1903.., 1903. szept. 21., u.o.235/7374/1903. _____
