A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
283 nagyrészt ezekből az évekből. Ahol megvannak is, adatokat ott sem talál a kutató. Fellelhetők ugyan több község irategyüttesei a kérdéses évekből, de tárgyunkra vonatkozó bejegyzéseket két község kivételével sehol sem találunk. Munkánk során a levéltári töredékes anyag kutatása mellett muzeológusok és könyvtárosok segítségét próbáltuk igénybe venni, nem túl sok sikerrel. Mind a szakirodalom, mind a levéltári forrásanyag főként az 1906-ban történt eseményekkel, a hamvak hazahozatalával és a temetéssel foglalkozik elsősorban. A szabadságharc kitörésének kétszá- zadik évfordulójáról jóval kevesebb szó esik. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX Debreceni rendezvények 1903-ban A város a közvetlen régiót politikai és kulturális tekintetben is vonzáskörében tartotta. Érzékelhető volt a közgondolkodásnak a nemzeti függetlenség kérdésében tanúsított dezilluzionizmusa, és a város vezető csoportjainak színpadias, külsőséges hazafiaskodása. Az 1901-es választások a függetlenségi eszmék győzelmét hozták. Thaly Kálmán, a debreceni 1. kerület függetlenségi jelöltje Szőlősi Rezső földbirtokos ötösfogatán díszelgett választói körében. Ugyancsak függetlenségi győzelem született a hajdúszoboszlói kerületben, ahol a gazdálkodó közönség és az iparosok Kovács Gyulát juttatták mandátumhoz. 1902 decemberében Kovács József ügyvéd, függetlenségi párti jelölt került a debreceni polgármesteri székbe. Kovács egy időben a debreceni Függetlenségi Párt elnöke is volt. Az 1903-as esztendő szenvedélyes poltikai viharokkal köszöntött be. A helyi vezető rétegek hangulata feltűnően rossz volt. A kormánypárti kuruckodás véget ért, de amúgy is rövid ideig tartott. Maga a kormánypárt ugyanis vezető szerepét akarta menteni a kuruckodás vállalásával. A függetlenségi tábor viszont heterogenitásában is viszonylag tömören állott. Erősödött az ellenzéki közhangulat és 1905 januárjában szintén az ellenzék diadalmaskodott. A nemzeti ellenállás 1906 márciusának elejére kifulladt, de a debreceni közvélemény ezután is zömmel a Függetlenségi Párt szellemi befolyása alatt állt.8 Debrecen Város Törvényhatósági Bizottságának közgyűlésén 1903. március 30-án előterjesztik a városi tanács indítványát „ A magyar szabadságharc egyik legnagyobb hősének, II. Rákóczi Ferenc fejedelemnek az ő dicsőségteljes korszakának kétszáz éves évfordulója alkalmából folyó év május 21-én ünnepséget rendezzen „ a város közönsége. Az ünnepség kimagasló központja a díszközgyűlés legyen. Az ünnepélyt rendező bizottság elnöke Puky Gyula főispán, a tagok a debreceni előkelőségek sorából kerülnek ki.9 Az ünnepélyt 1903. május 22-én tartották meg. Puky Gyula főispán ünnepi beszédében kijelentette, hogy a kor legilletékesebb, legavatottabb szakértője, Thaly Kálmán fog szónoklatot mondani. Puky a következőket hangsúlyozta beszéde elején: „Senki ne tartsa ezt az ünnepet akár az egyik, akár a másik politikai párt kizárólagos ünnepének. Ünnepe ez a magyar haza mindén igaz fiának.” Nem élte volna meg a nemzet az ezer évet, ha nem lettek volna hű fiai, s nem is élne soha, ha 8 Debrecen története 1849-1919. 3. k.:Főszerk.: Orosz István.Db.,1997.,341,348-350,354-355,357,359- 361,364-365,370. 9 HBML. IV. B. 1403/a. 24. k. 87/3444/1903. márc. 20.
