A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez Hajdú megyében a 20. század elején
282 Az ország különböző részeihez hasonlóan megélénkült a múltidézés és a ku- ruckodás Hajdú megyében is. Kardos Albert debreceni irodalomtörténész 1898-ban kiadta a kuruckor költészetének gyűjteményét.2 * A „Hajdúság írójának” Móricz Pálnak „II.Rákóczi Ferenc kuruc vezér története „ c. könyve 1900 karácsonyán jelent meg „ A nép számára.- mondja utószavában - megírtam fontoskodás nélkül, de annál nagyobb szeretettel, a nagy kuruc fejedelem érdekes és tanulságos , szép élete történetét.”2 Móricz Pál féltő szeretettel foglalkozott szülőföldjével , Hajdúnánással és a többi hajdúvárossal. A nemzeti függetlenséget dicsőítette, amelyért a hajdúvitézek, Bocskai, Bethlen, Thököly és II. Rákóczi Ferenc küzdöttek.4 A debreceni színház az 1889-1890-es évadtól kezdve az 1906-1907. évadig két év kivételével műsorára tűzte Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága című színdarabját. Emellett többször játszották ifj. Bokor I.: Kurucfurfang, Herczeg Ferenc: Ocskay brigadéros, Rákosi V.: Rákóczi fia, valamint Fényes Samu: Kuruc Féja Dávid c. történelmi drámáját. Ez utóbbiról a Debreceni Független Újság 1904. április 8-án közölt kritikát.5 A debreceni főiskolai ifjúság sem vonja ki magát a kuruckodási láz alól. 1901-től 1906-ig a Debreceni Főiskolai Lapok szinte minden száma hoz valamilyen a kurucokkal kapcsolatos megnyilvánulást. Vers, próza, ünnepélyek, zarándoklatok hirdetik a nagy elődök dicsőségét. Az ifjúság az 1902-1903. tanévet Rákóczi esztendejének nyilvánítja. A kuruc hangulat fő tolmácsolója Milotay István joghallgató. 1901 januárjában jelenik meg „A majtényi síkon” c. verse, aztán cikksorozatot ír a kuruc költészetről, Herczeg Ferenc Ocskay drámájáról és Mikes Kelemen Törökországi leveleiről. Mint a Magyar Irodalmi Önképző Társaság 1901-1902. évi elnöke kuruc-estélyeket rendez. Nagy Zoltán joghallgató, a későbbi költő 1903 januárjában „Őszi harmat után” c. versét jelenteti meg, 1904 márciusában pedig „Kuruc-nóták” címmel a Kollégium Bulyovszky-pályázatán díjat nyert költeményeit közli.6 Szerte az országban szerveződnek az ünnepségek. Megérkezik Kassa város leirata Hajdú vármegyéhez is, amelyben a Kassán emelendő II. Rákóczi Ferenc szoborhoz megfelelő adománnyal való hozzájárulást kérnek. A vármegye 1903. szeptember 21-én tartott közgyűlése 200 koronát szavaz meg a közművelődési és jótékonysági alapból. Ugyanakkor kihirdetik, hogy a vármegye területén „ a legszélesebb kiterjedésben gyűjtés indíttassék.”7 Fentiek előadása után azt gondolhatnánk, hogy a forrásanyag bőséges a kutató számára, azonban csalódásunknak kell hangot adni. A hajdúvárosokról készült monográfiák meg sem említik az évfordulót, a legmegdöbbentőbb azonban számunkra az, hogy a Debrecen történetének 3. kötete /1997./ egy sort sem szentel a „vezérlő fejedelem” emlékével kapcsolatos megemlékezéseknek. A levéltári iratanyag is feltűnően hiányos. Nemcsak több hajdúváros iratanyagában nincsenek idevágó adatok, hanem a községek képviselőtestületi jegyzőkönyvei is hiányoznak Major Zoltán László: Adatok a Rákóczi megemlékezésekhez... 2 Tóth Endre. : Kardos Albert. In.: U. ő. : Kortársaink, barátaink. Db.,1986.,15. 1 Péter László : Móricz Pál indulása Szegeden. In.: Déri Múzeum Évkönyve 1969-1970.. Szerk.: Dankó Imre. Db., 1971.,571. 4 Dankó Imre : Móricz Pálra emlékezünk, u.o. 560. 5 A debreceni színészet története. Szerk.: Katona Ferenc. Db., 1976., 83, 314-351. 6 Tóth Béla : Ady körül - Ady nyomán a századforduló Debrecenében. In.: Déri Múzeum Évkönyve. 1968. Szerk.. Módy György.,Db., 1970., 552-553. 7 HBML. IV. B. 902/a. 6. k. 187/4631/903., 1903. szept. 21.
