A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 235 um felügyelete alatt működött a részletesen feldolgozott anyagát, illetve a féléves jelentését a fenti hivatalnak küldte meg." Az idézett minisztérium a magyar királyi középítészeti felügyelőkre vonatkozó utasítása 1884. április 1-én lépett életbe, az ő felügyeletük alá tartoztak a királyi kerületi főmérnökök és annak alárendelten az államépítészeti hivatalok. A közmunka és közlekedési miniszter 1876-ban debreceni székhelyű államépítészeti hivatal élére és az alakuló debreceni közigazgatási bizottságba Orosz János királyi mérnököt rendelte ki. 1882-ben, ebben a beosztásban Csapó Ferencet Pretsinszky Pál, majd 1894-ben Latinovics Mihály követte. Végül a sort a hivatal ideiglenes vezetője Kosa Lajos és a véglegesített Puskás Kálmán zárta. Az 1889. évi XXVIII. t. c. alapján a regionális szerepkörű (Bihar, Kraszna, Szabolcs, Hajdú megyékre és Debrecen, Nagyvárad városokra kiterjedő) adófelügyelőségek hatáskörét a megyei pénzügyigazgatóságok vették át, természetesen a magyar királyi pénzügyminisztérium irányításával. 1889-ben a Debrecenből távozó Tusa Gyula királyi adófelügyelö helyét a Szatmárból ide helyezett Szigeti Béla királyi pénzügyigazgató foglalta el. Nemcsak a hivatal elnevezése változott meg, de az egyenes adók kezelésével a hatásköre valamennyi állami közjövedelemre kiterjedt. A kereskedelemügyi miniszter az 1893: XXVIII. t. c. értelmében az ország területén 13 iparfelügyelői hivatal felállítását rendelte el, lényegében a kereskedelmi és iparkamarák területi beosztásával azonos módon. A minisztérium az 1902. február 12-én kelt rendeletben felmentette a közigazgatási bizottságot a gőzkazánok felügyelete, ellenőrzése és nyilvántartási kötelezettsége alól és ezt a feladatot az iparfelügyelő hatáskörébe utalta.11 12 Az 1900. évi XVII. t. c. 16. § h. pontja értelmében az állategészségüggyel kapcsolatos napirendi pontok tárgyalásakor a törvényhatósági magyar királyi állatorvosnak nemcsak joga, de kötelessége a közigazgatási bizottság ülésein részt venni. A földművelésügyi miniszter körrendeletére a debreceni közigazgatási bizottság 1909. március 5-i ülésén hozott határozatában szólította fel Leidl Emil törvényhatósági állami állatorvost, hogy a bizottsági üléseken jelenjen meg, az állategészségügyi viszonyokról és a szolgálat ellátásáról pedig havonta tegyen jelentést. Utódja Reitz János királyi állategészségügyi felügyelő nevét megtaláljuk a közigazgatási bizottság 1916. július 5-i ülésén megjelentek névsorában. A belügyminiszter rendeletével 1895. november 4-én kereste meg a közigazgatási bizottságot a debreceni magyar királyi anyakönyvi hivatalnál egy anyakönyvvezetői és helyettesi állás rendszeresítése tárgyában. Budaházy Endre került a hivatal élére, aki váratlanul meghalt és helyére 1897-ben a pályázati úton kinevezett Oláh Imre került. A belügyminiszter 1896. július 20-án utasította a törvényhatóságok közigazgatási bizottságait, hogy az anyakönyvi felügyelői székhelyeken az anya11 1882:XX.t.c. Magyar Törvénytár 1882-1883. évi törvényczikkek. Szerk., Márkus Dezső. Bp„ 1896. 92.; HBML IV. В 1414/b. 7. d. II.4/1882.; uo. IV.B. 1414/a. 3. k. 231/1882., uo. 8. k. 82/1895.; IV. B. 1414/b. 28. d. VII. 1/1882., uo. 8. d. II. 3/1889.; IV. B. 1403/a. 4. k. 199/1876.; IV. B. 1414/b. 7. d. 11.4/1882.; IV.B. 1414/a. 8. k. 12/1894.; Meznerics-Torday i.m. 226.; IV. B. 1414/b. 32. d. VII. 1/1918. 12 HBML IV. B. 1414/b. 28. d. VII. 7/1883., uo. 33. d. IX. 127/1916.; A helytörténetírás levéltári forrásai i.m. 320-321., 353.; Meznerics-Torday i.m. 146.; IV. B. 1414/b. 32. d. VII. 2/1902., uo. 31. d. VII. 2/1901. _______
