A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
könyvi ügyek tárgyalásánál minden egyes ülésre hívják meg az anyakönyvvezetőket.13 236________________Öl veti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási... A közigazgatási bizottság összetétele Az 1876. évi VI. t. c. 1. §-a és az azt módosító 1882. évi XX. t. c, 1. §-a alapján az 1915. január 1-től megalakított közigazgatási bizottságnak elnöke a főispán, hivatalból tagjai a polgármesterrel, mint helyettes elnökkel együtt a törvényhatóság tisztviselői, úgymint a főjegyző, az árvaszéki elnök, a tiszti főügyész, a városi főmérnök, a tiszti főorvos, az ugyancsak hat főből álló állami tisztviselő, a királyi pénzügyigazgató, a királyi tanfelügyelő, a királyi gazdasági felügyelő, a királyi ügyész, a királyi főállatorvos és a törvényhatósági bizottság által választott tíz képviselő. A törvényi előírások szerint az 1876-ban megalakított közigazgatási bizottságból a következő év végén kilépett a törvényhatóság öt választott képviselője, akiknek a helyét a helyhatóság közgyűlése két éves időtartamra újonnan választottakkal töltette be. Az ezt követő évben a korábban bent maradók léptek ki. Ily módon az önkormányzat felső fóruma a közigazgatási bizottságba minden évben megválasztotta a távozók helyére az öt képviselőjét. Természetesen az 1876. évi VI. t. c. lehetőséget biztosított arra, hogy a kilépőket a közigazgatási bizottságba újraválasz- szák, ami gyakran előfordult. A törvényhatósági bizottsági közgyűlés haláleset, leköszönés vagy törvényes ok miatt megszűnt tagság esetén a legelső alkalommal gondoskodott a választásról. Volt olyan év, amikor hat tagot kellett választani a kilépő öt fő és az elhalálozott pótlására. Ilyen esetben az volt a gyakorlat, hogy a hat választott közül a legkisebb szavazatot nyert bizottsági tag került az elhunyt helyére. A választás időpontját 8 nappal előtte közhírré tették, majd a közgyűlés szavazatszedő küldöttségének a közreműködésével, viszonylagos többséggel, kijelölés nélkül és szavazatlapokkal titkosan megválasztották a közigazgatási bizottság öt tagját. A törvényhatósági bizottság közgyűlése minden év elején kijelölte a tiszti ügyész helyettesét, figyelemmel azon eshetőségre, hogy a közigazgatási bizottság városi ügyész tagja akadályoztatva lesz, vagy érdekeltség miatt nem vehet részt a határozat meghozatalában. A királyi ügyész helyettesét csak az igazságügy miniszter nevezhette ki. Egyébként a belügyminiszter 1876. december 30-án kelt körrendeletében felhívta a közigazgatási bizottság figyelmét, hogy az államhivatalnok tagjainak helyetteseit csakis az illető szakminiszter nevezheti ki, kivéve ez alól a királyi adófelügyelőt, aki maga gondoskodik helyetteséről. A helyetteseknek a bizottságban szólási és szavazati joguk van, de csak akkor, ha az, akit helyettesítenek, távol van, és csak a saját szakterületükhöz tartozó ügyekben. Általános gyakorlat volt, hogy a bizottság üléseire szavazati joggal nem rendelkező előadóként meghívták a város tanácsnokait, hasonlóan mindazokat az állami 11 11 HBML. IV. B. 1414/b. 20. d. IV. 1907. 139/1909. kb„ uo. 27. d. VI. 499/1916. kb„ uo. 41.d. XIV. 1918. 488/1895. kb.; IV. B. 1414/a. 9. k. 438/1897., 469/1897.; IV. B. 1414/b. 38. d. XI, 3/1896. ________
