A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
234 tanfelügyelő, a királyi ügyész, a helyi postahivatal főnöke és a törvényhatósági közgyűlés tíz választott tagja. A közigazgatási bizottság felállítását illetően - igaz rövid időszakra - az 1919: VIII. néptörvény rendelkezése hozott változást: „ amíg a törvényhatósági városi közigazgatási bizottságról újabb törvény nem rendelkezik, e bizottság elnöke a törvényhatósági joggal felruházott városokban a kormánybiztos, helyettese a polgármester..., tagjai pedig az 1876: VI. t.-cz. l.§ és az 1912: XXIII. t.-cz. 6.§-ában megnevezett tisztviselő tagokon kívül az a 10 tag, akiket a városi néptanács akár saját nem tisztviselő tagjai, akár az illető városnak az 1918: I. néptörvény szerint törvényhatósági választói joggal felruházott egyéb lakosai közül a bizottságba ki- küld.”9 A formailag azonos két közigazgatási bizottság természetesen összetételét illetően tért el egymástól, hiszen 1919-ben a legtöbb adót fizetők helyét a debreceni munkások és a politikai pártok képviselői foglalták el. Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási... Változások a szakigazgatási szerveknél Az 1876-1919 közötti időszakban változások történtek a közigazgatási bizottság állami szakhatóságait illetően is. A magyar királyi földművelés, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium 1880. június 27-én kelt leiratában tájékoztatta a debreceni közigazgatási bizottságot, hogy az erdőtörvény (1879: XXI. t. c.) végrehajtására az ország erdőit 14 kerületbe osztotta, melyek közül az ötödik felügyelőséget a városban létesíti és élére Oszterlamm Ármint nevezi ki. A debreceni királyi erdőfelügyelőség élén őt követte még a századforduló előtt Pruzsinszky Károly, majd elhalálozása után Sziklai Emil. Az erdőfelügyelők sorát az 1916-ban kinevezett Matusovits Péter zárta.10 Az 1882. évi XX. t. c. l.§-a a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter feladatául jelölte meg a közgazdasági előadó kinevezését a közigazgatási bizottságba. A törvényhatóságban a közgazdasági ügyek és érdekek képviselője a minisztérium szakközege. A miniszter ebbe a beosztásba 1882-ben Király Ferenc helybeli kereskedelmi kamarai titkárt, 1895-ben a jogutód földművelési miniszter Szüts Mihály gazdasági tanintézeti igazgatót nevezte ki. A közgazdasági előadói intézményt szüntette meg az 1912: XXIII.t. c., amely a vármegyei törvényhatóságokban az állattenyésztési és a szorosan vett mezőgazdasági ügyekben az előadói teendőket a magyar királyi gazdasági felügyelőre bízta. Az 1882. évi XX. t. c. más területen is változást hozott. Az egyébként a szervezetileg a nagyváradi magyar királyi posta és távírda igazgatósághoz tartozó helybeli intézmény vezetője, Mayer Antal királyi postafőnök megszűnt a közigazgatási bizottság tagja lenni, ügykörének képviseletét az államépítészeti hivatal főmérnöke vette át. A postaigazgatóság, amely 1881-től a közmunka és közlekedési minisztéri- * 111 9 Debreczen szab. kir. város törvényhatósági bizottsági közgyűléseinek jegyzőkönyvei az 1919-ik évről. Összeállította Dr. Vass Károly. Db., 1921. 63/1919. Nt. 62. 111 HBML IV. B, 1414/b. 37. d. Xl/1880., uo. 38. d. XI. 5/1900., uo. 40. d. XII, 648/1907._______________
