A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában

233

illetékességgel dolgozott a vallás és közoktatásügyi miniszter által kinevezett tanfelügyelő és a felügyelete alá tartozó állami intézmény (1868: XXXVIII. t. c.). Az egyenes adók igazgatását az 1876: XV. t. c. előírásai szerint a megyénként szervezett királyi adófelügyelőség végezte. A kiegyezés után a közvádló szerepét betöltő királyi ügyészség szervezete az 1871. évi XXXIII. t. c. értelmében a törvényszék mellett működött. Debrecenben az állami posta- és távirdaigazgatóság 1869-ben alakult meg, amelynek irányítását Nagyvárad központtal végezték. A földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartozó postaügy már kizárólagosan állami kezelésben volt.6 A példaként felsorolt államigazgatási szervek vezetői egyben tagjai voltak a tanulmány tárgyát képező helyhatóság közigazgatási bizottságának.

Hajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX

Közigazgatási bizottság

A pénzügyminiszter 1887. július 16-án kelt és az adófelügyelőkhöz címzett körrendeletében a következőképpen fogalmazódott meg a közigazgatási bizottság alapvető célja: „...kiváló feladata a közigazgatás minden egyes ága felett őrködni és felügyelni arra, hogy a végrehajtó közegek a törvény által rájuk rótt kötelességeket pontosan teljesítsék.”7 Az önkormányzati és a különféle állami igazgatási szervek közötti összhang megteremtése a közigazgatási bizottság másik fontos feladata, melynek megvalósításáról az 1876. évi VI. t. c. rendelkezett. A bizottság ezer szállal kötődött a helyhatósághoz, de funkciójából eredően különálló szervezeti egységének minősült. Ez egyben azt is jelentette, hogy a bizottság határozatai a törvényhatóság területén kötelező jelleggel bírtak mind az állami, mind az önkormányzati szervek alkalmazottaira. Ugyanakkor a bizottság több ügykör intézésével egyben tehermentesítette az önkormányzat legfelsőbb fórumának, a törvényhatósági bizottságnak a munkáját. „ A közgyűléseknek kevesbítésére nézve kellő indokul szolgál a közigazgatási bizottság felállításáról szóló torvény életbeléptetése, amely szerint több oly ügy, amelyek eddig elé a szervezési szabályzat értelmében a közgyűléseken nyertek elintézést, most már a közigazgatási bizottság hatáskörébe vannak utasítva.”- fogalmazódott meg a debreceni törvényhatósági bizottság 1876. július 21-én megtartott ülésének jegyzőkönyvében.

Miskolczy Lajos elnök-főispán Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának megalakulását 1876. október 2-án az alakuló ülésen jelentette be.8 A bizottság tagjai voltak a főispánon kívül a város polgármestere, a főjegyzője, a tiszti ügyésze, a főorvosa, az árvaszék elnöke, valamint az állami szakhatóságok vezetői, így a királyi adófelügyelő, a királyi államépítészeti hivatal első mérnöke, a királyi

6 A helytörténetírás levéltári forrásai II. 1848-1944. Szerk., Komoróczy György. Db., 1972. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Közleményei 4. sz. 357., 364. (Továbbiakban 1. A helytörténetírás levéltári forrásai i. m.); Meznerics Iván-Torday Lajos: A magyar közigazgatás szervei 1867-1937. Bp., 1937. 107., 415., 208-209. (Továbbiakban 1. Meznerics-Torday i. m.); Magyar állam- és jogtörténet. Szerk., Csizmadia Andor. Bp., 1997.358.

7 HBML IV. B. 1414/b. 25. d. VI. 8/1887.

* HBML IV. B. 1403/a. 4. k, 260/1876.: IV. B. 1414/a 1. k. 1/1876.

_________________________________