A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási bizottságának hatásköre és szervezeti felépítése a dualizmus korában
232 feltételezett.2 Debrecen törvényhatósági jogú városban az önkormányzat legfelsőbb fóruma a törvényhatósági bizottság volt, amely 1872. július 22-én alakult meg. A törvényhatósági bizottság saját belügyeit illetően határozott, szabályrendeletet alkotott, tisztviselőket választott és költségvetési jogot gyakorolt. A bizottság a közgyűlésein hozott határozatok végrehajtására megválasztotta a városi tanácsot, amely ellátta a naponta felmerülő közigazgatási feladatokat. A 186 főből álló törvényhatósági bizottság felét, a legtöbb adót fizető úgynevezett virilisek, másik felét a város szavazó polgárságának választottjai alkották. Miután a választójogi rendszer is a vagyonos polgári rétegre épült a bizottság egész szervezete a gazdag polgárság érdekeit képviselő hatalmi szerv volt.3 A kiegyezés után kiépült közigazgatási rendszert az önkormányzatiság éppúgy jellemezte, mint az egyre jobban fokozódó állami centralizáció. A központosítás a törvényhatósági autonómia korlátozását célozta, alapvetően a központi akarat érvényesítése érdekében. Ennek egyik biztosítéka a főispánság intézménye. A főispánt a törvényhatósági bizottság elnökét a belügyminiszter előterjesztésére a király nevezte ki. A főispán ebben az értelemben az önkormányzaton kívül állt, s ellátta a helyhatóság ellenőrzését, illetve gondoskodott a kormányrendeletek maradéktalan végrehajtásáról. A főispán a törvényes rend felügyelete során a hatáskörét a hatalomnak legmegfelelőbb bizottsági tagok és tisztviselők kiválasztásánál is érvényesítette. A közgyűlésen kívül elnöke a törvényhatóság közigazgatási bizottságának, a számonkérőszéknek, az igazoló és kijelölő választmányoknak is. A főispán javaslat- tételre jogosult a kormányzat felé az állami szakigazgatási szervek személyi kérdéseiben, amely tovább növelte a hatáskörét.4 Az állami beavatkozás erősítését szolgálta például az árvaszéki ügykör füg- getlenítése a törvényhatósági szabályozástól. Ez nem szervezeti elkülönülést jelentett, hanem törvénnyel szabályozott önálló hatáskör biztosítását az árvaszék elnökének. A törvényhatóság önrendelkezését korlátozta, hogy költségvetését a belügyminiszter bírálta felül és hagyta jóvá. Ol veti Gábor: Debrecen szabad királyi város közigazgatási... Állami szakigazgatás Hasonlóan korlátozta a törvényhatóság autonómiáját bizonyos ügykörök állami kézben tartásával, a minisztériumok közvetlen irányítása alatt álló szakigazgatási szervek működésén keresztül.5 így például az állami és megyei utak fenntartásával kapcsolatos munkálatokat irányította és felügyelte az 1877. évi XXIV. t. c. alapján megalakított államépítészeti hivatal. A megye alsó fokú intézményeire kiterjedő : Vörös Károly: A polgári kori magyar törvényhatósági közigazgatás. Bp., 1956. 7. (Továbbiakban l„ Vörös i.m.) ! Ölveti Gábor: A virilizmus érvényesülése a debreceni törvényhatósági bizottság szervezetében (1872- 1929). Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIV. Szerk., Radics Kálmán Db., 1997. 132., 150-150. 4 Ölveti Gábor: A debreceni törvényhatósági bizottság szervezete (1929-1944). HBML Évkönyve XXV. Szerk., Radics Kálmán. Db., 1998. 322. 3 L. Vörös i. m. 14-18.
