A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Antal Tamás: A Debreceni Királyi Ítélőtábla felállításának és Puky Gyula elnökségének története
is*3. Minden esetre „a jogegység a királyi táblák működésének egyöntetűsége által [volt] eszközlendő; tehát a jogegység alapjai, létfeltételei nem a legfelsőbb fórumon, hanem a kir. táblák körében léteznek”. Ráadásul felismerték, hogy „jogegységet a jogszolgáltatásban deklarálni nem lehet, hanem annak a tudomány világító fáklyája mellett, és tökéletesb törvényszerkezet talaján, a kellő bírói szakképzettség s tapasztaltság útján kell kifejlődni [...]”.* 24 A jogszabályi keretek ezen rövid ismertetése után a debreceni ítélőtábla történetére térünk át. 220 ________Antal Tamás: A Debreceni Királyi ítélőtábla felállításának... A DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA MEGSZERVEZÉSE Debrecen küzdelme a királyi tábláért A királyi táblák jövendő szervezésének hírére Debrecen tanácsa igen hamar reagált: 1889. július 18-án bizottmányt állított fel és a közgyűléssel nyilatkozatot fogalmaztatott avégből, hogy a város egyértelműen kinyilvánítsa befogadási szándékát. A nyilatkozatban a város vállalta, hogy „telket ingyen adunk”, a szükséges épületeket az állam megterhelése nélkül előállítja és az államnak átadja, az addig felmerülő bérleti díjat pedig rendesen fizeti, valamit, hogy az első fokú törvényszék és ügyészség, továbbá a börtön jobb elhelyezéséről is hajlandó lesz tárgyalásokba bocsátkozni. Egyúttal felkérték a polgármestert, Simonffy Imrét25, hogy az ügyet kísérje folytonos figyelemmel, s felállítottak egy bizottságot is az ügy érdekében Lengyel Imre, Kovács Sándor, Nemes Kálmán, Medve Kálmán, Komlóssy Arthur, Paksy Imre, Kis Albert, Király Ferenc képviselők és Zöld Mihály aljegyző részvételével. Értesítették döntésükről a környező törvényhatóságokat is a jövőbeni támogatás megszerzése érdekében.26 A Debreceni Ügyvédi Kamara is hamar érdeklődést mutatott: még az 1889. december 8-i választmányi ülésén szóba hozta az ítélőtábla támogatásának kérdését, és a belügyminiszternek feliratot fogalmazott Debrecen támogatásáért. (Az ügyvédi kamarák országosan ebben az időben még nem adtak hangot igényeiknek, csak a budapesti jelezte egy rövidebb felterjesztésben, hogy javasolja a decentralizációt. Ebben az iratban érdekesség volt, hogy Marosvásárhelyt megfosztani igyekeztek táblájától, s helyette Kolozsvárt protezsálták. Ezzel a törekvéssel a debreceni kamara nem értett egyet.27) 93 X: A kir. táblák és a Curia teljes-üléseinek szabályozása. JK 1891. augusztus 28. (35. szára) 273. p. 94 Szokolay István'. A kir. táblák szervezésének kérdéséhez. JK 1890. május 2. (18. szám) 138. p. 95 Simonffy Imre életrajzát lásd Gazdag István'. Debreceni polgármesterek, in. a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XIX. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1992. 109-110. p. és Szűcs Erna'. A Simonffy család és Debrecen, in a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XVII. Szerk.: Gazdag István. Debrecen, 1990. 21-25. p. ”6 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár (a továbbiakban HBML). IV. B. 1403/a. 11. k. 1889:81. 77 Debreczen (a továbbiakban Db) 1890. január 11. (7. szám) 1-2. p.
