A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Antal Tamás: A Debreceni Királyi Ítélőtábla felállításának és Puky Gyula elnökségének története
219 A korábban fennálló budapesti és marosvásárhelyi királyi ítélőtáblák és főügyészségek működésüket 1891. május 4-én szüntették be, s az új táblák önálló életüket május 5-én kezdték meg.ly A vonatkozó rendelet mellé hamarosan megjelent az átmeneti és egyéb intézkedésekről szóló miniszteri rendelet is, amely a szemlyzeti és ügyátadásról rendelkezett. A táblák elnökeit miniszteri biztosnak jelölte meg, s feladatuk a korábban fennálló tábláktól érkezett iratok haladéktalan iktatása és rendezése volt. Rendelkezett az eskütétel idejéről, az első teljes ülés teendőiről (9. §), a sürgős ügyeknek az átmeneti időben (1891. március 1. - május 5.) történő elintézéséről (4., 17. §), a jogfolytonosságról (13. §) az alapítványok kezeléséről (12. §), az irodaigazgatók kezelési feladatáról (15. §). A budapesti és a marosvásárhelyi ítélőtáblák 1891. július 5-től kezdve nyolc heti törvényszünetet tartottak (18. §)19 20 Mivel a Kúria mellett a tábláknál is működött jogegységi döntések meghozatalához szükséges teljes ülés (1890. évi XXV. te. 13. §), ezért ezt külön rendelet szabályozta igen részletesen.21 Ugyanis azokban az ügyekben, melyekben a királyi ítélőtáblák, mint utolsó fokú bíróságok jártak el, mindegyik tanácsuknak ügyelnie kellett arra, hogy vitás elvi jelentőségű jogkérdések feletti megállapodásaik nyilvántartassanak. Ilyenkor a vonatkozó jogesetet és a döntést meg kellett szövegezni és a tábla minden tagjának tudomására kellett hozni. A határozatokat a határozattárban kellett gyűjteni. Emellett a jogegység megóvása érdekében a táblák teljes ülést tarthattak, ha a határozattárba felvett elvi jogegységi döntéstől eltérően akartak egy ügyet eldönteni; ha két tanács ugyanabban a még nem iktatott jogegységi kérdésben ellentétesen döntött; ha más ítélőtáblánál folytatott gyakorlattal ellenkezett az adott helyen követett döntéshozatali eredmény (4. §). A teljes ülések lehettek polgári és büntető ügyszakúak, de létezett vegyes ülés is. A teljes ülés nem volt nyilvános. A tábla elnöke elnökölt, határozatképességhez az ítélő bírák kétharmadának jelenléte volt szükséges, egyébként szótöbbséggel döntöttek. (6. §). Az elfogadott döntvény szövegezésére azután külön bizottságot szerveztek, amely megalkotta az indokolást is. Majd a Kúria elnökéhez és az igazságügy-miniszterhez kellett a határozatokat felterjeszteni. A Kúria teljes ülési döntvényei az ítélőtáblái döntvényeket megváltoztathatták, illetve a tábla is ex nunc hatályon kívül helyezhette egy már közzétett döntését. Ilyenkor minősített többségi szavazásra volt szükség (11. §).22 A jogegységi eljárás üdvözölt és vitatott intézmény is volt egyben; a szükségességét általában nem kifogásolták, de előfordult, hogy fenntartásokat fogalmaztak meg a tekintetben, hogy vajon rendelkeznek-e a táblák megfelelő személyi állománnyal, szakértőkkel a döntvények megalkotásához. Hibásnak tartották némelyek a már meghozott, de esetleg téves döntés megváltoztatásának kétharmados szabályát Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 19 A m. kir. igazságügyministernek 762/ I. M. E. számú rendelete a [...] a kir. ítélőtáblák és kir. főügyészségek működése megkezdésének időpontja iránt. Magyarországi törvények és rendeletek tára (a továbbiakban MRT). 1891. Budapest, 1891.53. p. 20 A m. kir. igazságügyministernek 1395/1. M. E. számú rendelete [...] az 1890. évi XXV. te. életbeléptetéséhez szükséges átmeneti és egyéb intézkedések tárgyában - a kir. ítélőtáblákra vonatkozólag. MRT 1891. Budapest, 1891.58-67. p. A m. kir. igazságügyministernek 4214/1. M. E. számú rendelete a kir. ítélőtáblák és a kir. Curia teljes üléseinek szabályozása tárgyában. MRT 1891. Budapest, 1891. 1167-1181. p. 22 A jogegységi eljárásról lásd még PN 1890. április 25. (113. szám) 1. p.
