A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599
17 idevonatkozó parancsát. „A mezővárosbeliek panaszára, a mezőváros bevett szokásjog szerint, a bíró idézésének engedelmeskedni, előtte és az esküdtek előtt megfelelni, a bíróságuk elé állni, ítéletét a közös határozatuk alapján megszabott fizetéseket kötelesek elfogadni.” „A polgári perekben azonban csak a város területén lévő javaik miatt keletkezetteket kötelesek elfogadni, azon kívül támadtakban a nemesi fórumokat ismerjék el.”24 25 A mezővárosban lakó nemesek vonakodása a közös terhek vállalásától és a magisztrátus felettük való bíráskodási jogának elismerésétől azonban továbbra is megmaradt. Báthori Zsigmond fejedelem 1584-ben, parancsban figyelmeztette őket, hogy a polgárokkal folytatott pereikben a fellebbezést nem vihetik Bihar vármegye nemesi törvényszéke elé. „Ezután is ebben a dologban, mint minden másban, a mezővárosi lakosokkal egyenlők legyenek, bírájuk, esküdteik előtt idézésükre, bizonyságtételre tartoztok megjelenni”. Azonban éppen Báthori Zsigmond alatt, az állami hovatartozás akkori bizonytalansága miatt, nemcsak a legfelsőbb fellebbezési fórum vált bizonytalanná, de a viták is kiújultak. Ezt az oklevelet - a többivel együtt 1601- ben I. Rudolf megerősítette. Mivel Debrecenben lakó, ott házat és polgári örökségeket bíró nemesek a többi városlakóval együtt élvezik a mezővárosi haszonvételeket, annyi év óta adóznak a polgárok között, most a magyarországi főurak és kapitányok támogatásában bízva, címeres levelükre hivatkozva, hivatalt nem vállalnak, nem akarnak a szenátorok rendjébe beállni. Azt kívánják, hogy ott is valóságos nemeseknek tartassanak. A polgárok kéréseinek engedve, ezért megparancsolja, hogy nemességük ellenére a többi városlakóval együtt hivatalt és a város terheit is vállalni kötelesek, „Debrecen mezővároson kívül nemesi előjogaik épségben maradván”.2'' A mezővárosban házzal bíró nemesek adózási majd hivatalviselő kötelezettsége, a bírói illetékesség elismerése miatt félévszázadon át tartó vitában egy mellékszálon bekapcsolódott a két nemesi kúria megszerzése miatt közel egy félévszázadon át (1563-1590) folytatott, fejedelmi ítélőszéket és királyi országbíróságot egyaránt megjárt pereskedés. Lényegében véve az évszázad végére, mindkettőt megvette a város, az uradalmi kúria utolsó darabját 1609-ben. Az uradalmi központ, a Debreceni család kúriája, az uradalom kialakulása táján, tehát még a XIII. század végén keletkezett, a mai Csapó utca északi oldalán, a Vár utcától felfelé volt. A másikat Mátyás király adományozta 1484-ben Tar Ispán Albertnek, tiszttartójának és annak két testvérének, Kardos Imrének és Mihálynak, valamint utódainak. Az adománylevéllel mind őket, mind leszármazottakat kivette a mezőváros bírája és esküdtei, sőt még officialisai, várnagyai, sőt míg az összes tisztei joghatósága alól. A felettük való bíráskodás jogát egyedül magának tartotta fenn. Viszont meghagyta a mezővárosnak, hogy annak minden haszonvételében, földjeiHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. 24 Krakkó 1583. január 8. Eredetin átírva I. Rudolf 1600. március 17-én kelt oklevelében. IV. A. 1021./a. Muo. 68. - Kiadva. HBML. Évkönyve (XIX) 1992. 136-137. p. 25 Báthori Zsigmond oklevele. Gyulafehérvár, 1584. március 22. - Duplán hajtott papír, alján piros ostyapecsét, hátlapján XVI. századi írással „hogy a debreceni nemesek tanúságtételben esküt és vallomást tenni tartoznak”. Közé téve: HBML. Évkönyv (XIX) 1992. 139-140. p. - 1. Rudolf parancslevele. Prága, 1601. március 10. Duplán hajtott papír; befűzött piros függő pecsét. IV. A. 1021/a. Muo. 68. - Közzétéve: HBML. Évkönyve (XXI) 1994. 27-32. p. - A parancs ievélben külön kiemelve, hogy Báthori István, országbíró és Basta György felső magyarországi főkapitány a nemeseket ne támogassa.
