A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
173 kívánja, de különben is világos Rendelet jött hozzám e részben, minthogy ezen táblázatnak egyenest a’ közoktatási magas Minisztériumhoz kell menniök. Ha nétalán valahol ezt a’ Tanítók teljesíteni nem tudnák: a’ t. lelkész urak kéretnek fel ennek telyesítésére.”36 Itt azt lehet látni, hogy a tanítókhoz képest a lelkészek jobban tudtak németül. Mint az egyházközség vezetői az iskolai ügyek is a felügyeletükre voltak bízva, így kérhették meg őket iskolai ügyek intézésére. Volt azonban, aki mereven elutasította az újítást. A jékei lelkész, Bányai István a következőket írja: „... Én a kormánylap utasítása szerint tettem az összeírást.... Én továbbá németül nem tudok, nem is kívánok tudni, Magyar nyelv született nyelvem, Magyar Földön születtem, Magyar Földön Elek, s a német magyarázatot vagy utasítást el sem fogadhatok...”37 A fentebb idézettekből világosan kitűnik, hogy a nyelvi kérdés átszőtte a hétköznapokat is. Nem csak az volt a kérdés, hogy szabad-e alkalmazni a német nyelvet a hivatalos érintkezésekben, hanem az is, van-e, aki azt megfelelően bírja. Ennek a kérdésnek megvolt mind a politikai, mind a műveltségi vetülete. A német nyelv elterjedésére utalhat az a levél, amit Szoboszlai a helytartóhoz németül írt a bécsi protestáns intézettel kapcsolatban. Ebben arról panaszkodott, hogy nem sikerült megfelelő személyeket találnia, akik az egyéb követelményeknek megfelelve a német nyelv ismeretének olyan birtokában lennének, hogy nyilvánosan előadást is tudjanak tartani.38 A hivatalos érintkezés nyelvének megváltoztatása nem egyszerűen nyelvi kérdés, hanem politikai tartalommal bíró intézkedés volt. Ezért is tanakodtak például a Dunamelléken, hogy miként válaszoljanak. A nagyobb települések lelkészeitől elvárt nyelvtudás ebben a helyzetben új színezetet kapott. E téren is volt ellenállás, mint ahogy a példaként említett jékei lelkész esete mutatja. Bár a superintendens általában a német nyelvet használta, de a császár 1852. évi kollégiumi látogatását a Nagykönyvtárban megörökítő márványtáblatábla szövege mégis latin nyelvű. Igaz, az avatási beszéd németül hangzott el.39 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX Az Entwurf fogadtatása Az iskolai felügyelők Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése utáni időszak, mint láttuk jelentős változásokat hozott az oktatás területén. Ezek a változások kívülről indultak el. Geringer már egy 1850. március 14-én kelt levelében arra kérte Szoboszlai Pap István superintendenst, hogy ajánljon megfelelő férfiakat három kerületi inspektori székre. Mivel a pesti, soproni és nagyváradi kerületben élő protestánsok zöme helvét hitvallású, így jó hírű, református vallású férfiakra gondolt, akik bírják hittestvéreik bizalmát és a kormányzathoz is hűek. Bár többen szerették volna megszerezni ezt az állást, de ő a protestánsok jogait nem akarta a superintendens megkerülésével csorbítani. Sürgette, hogy minél előbb nevezze meg jelöltjeit.40 Az egyházkerület vezetője rögtön válaszolt, biztosítva a helytartót, hogy * 34 * 36 TtREL I. l.c. 10.427. 17 TtREL I. I. c. ÍO. 488. 3* TtREL 1. l.c. 6. 1478. 34TtRELI. l.c. 17. 1280. ‘"’TtREL I. l.c. 5.433.
