A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Kovács Teofil: Az Entwurf hatása a német oktatás helyzetére a Debreceni Református Kollégiumban a nyilvánosság elismeréséig 1849-1854
171 nemcsak a gimnázium, hanem a felállítandó jogakadémia költségeit is.21 A superintendens a bölcselet két évfolyamát a gimnáziumhoz csatolta. Három addigi publicus praecetort állandó, hármat pedig ideiglenes gimnáziumi tanárnak nevezett ki. A kötelezően előírt 12 fős testület másik hat tagjának, a korábbi bölcselet tanárait tekintette, erre hivatkozva kérte a kormánytól a nyilvánosság megadását. Kezdeményezése azonban nem járt eredménnyel, hiszen sok tekintetben nem felelt meg az elvárásoknak. Említésre méltó, hogy a német órák száma a kívánttól magasabb volt. Talán így akartak kedvezni a minisztériumnak. A reformok hatására a gimnázium tanulóinak száma lényegesen emelkedett. Talán azért, mert azt gondolhatták a szülők, hogy végre nyilvános lesz az iskola. Ez azonban még váratott magára. A kérelem elutasítása után 1853-ban az Entwurf kívánalmai szerint kellett átszervezni a gimnáziumot.22 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX Az Entwurf hatása a német nyelv helyzetére A hivatalos érintkezés nyelve A berendezkedő abszolutizmus fokozott ellenőrzés alá vonta az országot, minden tőle telhetőt megtéve a nehezen helyreállított „rend“ megőrzéséért. Ez nem volt teljesen eredménytelen. Már 1850. február 3-án közölte báró Karl v. Geringer helytartó Uray Bálint főispánnal, aki a debreceni székhelyű új igazgatási egység vezetője lett, hogy elégedett a kerületében élő helvét hitvallású tanárok és lelkészek magaviseletével.23 Az régi-új hatalom egyik első intézkedése a hivatalos érintkezés nyelvének megváltoztatása volt. A temesvári „főhadi“ kormány felszólította 1850. február 16-án a Szoboszlai Pap István superintendenst,24 hogy német nyelven levelezzen.25 Ez önmagában neki nem okozott volna gondot, hiszen diákkorában, 1812- ben Késmárkra utazott, ahová német nyelvi tudását ment tökéletesíteni, majd 1815- 1816-ban a göttingeni egyetemen tanult két félévet,26 azonban a lelkészek között nem volt általános a német nyelv ismerete. A felszólítás nyilvánvalóan más kerületeket is érintett, mivel már március 25-én, amikor Polgár Mihály dunamelléki superintendens több dologban kikérte a Szoboszlai véleményét, többek között a német nyelvhasználattal kapcsolatban is tanácsot kért.27 Később, 1851. február 22-én a kassai helytartóság közölte, hogy az öt kerületben használatos nyelven képtelenség hivatalos levelezést folytatni, ezért a németet választja. A superintendens azonban anyanyelven továbbíthatja a rendeleteket, ha úgy látja, hogy a lelkészek azt jobban 21 Uo.: 199. 22 Uo.: 200. 23 Tiszántúli Református Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár TtREL I. 1. c. 5. 422. (Továbbiakban: TtREL) 24 Szoboszlai Pap István 1852. december 4-én körlevelet ír az esperesekhez, miszerint a püspök cím használatát a helytartótanács rendelete újból megtiltja az ágostai és a helvét hitvallásúnknak. Ez azonban nem valósult meg teljesen. Továbbra is használják mind superintendens, mind a püspök kifejezést, bár kétségtelenül az előbbi az általános. TtREL I. l.c. 12. 2317. 25 TtREL I. l.c. 5. 303. 26 Varga Zoltán: Szoboszlai Papp István élete és munkássága. = Theologiai Szemle. 1934. 242-243. 27 TtREL 1. l.c. 5. 542. __________________________________________________
