A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Bényei Miklós: Bihar vármegye gyásza Széchenyi István halálakor
155 nagy gróf aranykeretű arcképét. Nemcsak ezzel teljesítették „honfiúi kötelességüket”, hanem azzal is, hogy pénzt gyűjtöttek az akadémiai palotára és a már említett szoborra.47 A viszonylag részletes jelentésből némi magyarázatot találunk arra nézve, hogy miért vártak több mint egy hónapig a gyászünnep megrendezésével abban a mezővároskában, ahol Széchenyi István fiatal korában hónapon keresztül katonáskodott. Diószegen május 13-án a délelőtti református istentiszteletet követően másodszor is felidézték a hajdani huszártiszt és jeles politikus alakját, munkásságát. Délután a földbirtokos, Zichy Ferenc gróf (1774-1861) kastélyában - ahová 1821- ben Széchenyi is ellovagolt48 - „zenei és szavalati estély tartatott”. Arról a tudósító nem szólt, vajon a tulajdonos otthon volt-e; valószínűleg nem, mert egyébként nyilván megemlítette volna. Szinte az egész környék összefogott az est sikere érdekében. Az engedélyezési eljárás jócskán elhúzódott, sőt az illetékes hatósági szervek szinte az utolsó percig kétségek között hagyták a szervezőket. Ennek ellenére megteltek a kastély termei és folyosói, a belépti díj sem riasztotta el az egész Érmellékről érkező vendégeket. „Diószeg még nem látott ily díszes és válogatott közönséget együtt” - írta a névtelen levelező. Némelyek tízszeresen fizették meg a jegy árát, köztük Lindenfeld Lajos helybeli izraelita kereskedő, aki ráadásul ingyen szolgáltatta a szükséges szerelvényeket. Nem vehetett részt a hangversenyen Mezey Albert zsidó bérlő, ám mindenkit vámmentesen bocsátott át a birtokon, majd két forinttal egészítette ki a bevételt. Gazdag és szép műsorral készültek a környékbeli műkedvelő nemesek és értelmiségiek. Az utóbbiak alkalmi dalárdát alakítottak, és ők kezdték a programot Kölcsey Ferenc himnuszával. Utána Bach Sándorné és Merényi Hilda énekelt. Majd Jezerniczky Gizella elszavalta Garay János (1811-1853) egyik versét; feltételezhető, hogy a szerző témába vágó négy alkotása közül a leginkább ideillő Széchenyi István című költeményt.49 Kiss Ferenc (1833-1897) székelyhídi orvosdoktor - aki megyeszerte kedvelt amatőr zenész volt50 - zongorán, Losart Károly hegedűn játszott. Egy valamelyest idősebb orvos, a helybeli Miskolczy Mihály (1819-1886) verset mondott Arany Jánostól (1817-1882). Noha a cím nem szerepel a beszámolóban, csaknem bizonyosra vehető, hogy a nemrég született és közzétett Széchenyi emlékezete c. ódát vagy annak néhány részletét tanulta meg. A rendkívül agilis Kiss Ferenc vállalta Tompa Mihály (1817-1868) költeményének előadását. Jó ízlésű ember lévén, nyilván az alkalomhoz legjobban kapcsolódó, pár esztendővel korábban írt Halottak emlékezeté-t választotta ki. A közönség ekkor is elénekelte a Szózatot, végül a dalkar a himnusszal zárta az emlékezetes estét.51 Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 47 Széchenyi-gyászünnepélyek. = Vasárnapi Újság, 1860. aug. 12. 400.p. A tudósítást Parrag Ferenc írta. JK Bényei Miklós: Széchenyi István, a bihari katona. I. rész (1820-1821). = Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XXII. Debrecen, 1995. 44-45.p. 44 Garay János még három verset írt a grófról, illetve hozzá: Unió (1841), Pest gőzöshöz (1843), Gróf Széchenyi és a Balaton (1847). 50 Zongorán és harmonikán játszott, néhány saját szerzeménye nyomtatásban is megjelent. Életéről: Popovics György: Dr. Kiss Ferenc emléke. Emlékbeszéd dr. Kiss Ferenc megyei főorvos felett. = Nagyvárad, 1897. júl. 2. l-4.p.; Szinnyei J. i.m. 6.köt. Bp., 1899. 288.has. ^JGilönfelélc^^esti^^___^=^=========
