A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599
13 szerint Török Ferenc Hunyad vármegye főispánja és a magyar király Pápa várának főkapitánya, és a dunántúli részek főkapitánya volt.15 Török János 1562 elején bekövetkezett halála után - úgy tűnik - ha nem is szűnt meg végleg, de meggyengült a család földesúri hatalma a mezőváros és a területileg összezsugorodott uradalom felett. Ugyanis, 1563. augusztus 2-án az egész kommunitás nevében, a város bírája és esküdtei által előadott kérésre már János Zsigmond megerősítette az elődei által „a városi rendben (in respublica) nekik régi előjogaikból” fakadó jogaikat és szokásaikat, sőt gyarapítani is akarja. Elsőként megengedi, hogy egyedül a bíró az esküdtekkel együtt legyen jogos ítélni a városon belül minden ügyben”, a tiszttartói a városban senkit se ítéljenek el, de a városon kívül „mindenkit, akit hivataluk szerint elítélendőnek tartanak”. A városon kívül szedjék a bírságot, „a városon belül a bíró az esküdtekkel együtt szedje”. A bíró a jelen idő és az ország állapotára tekintettel elfoghatja a nyilvános gonosztevőket, a házasságtörőket, tolvajokat, rablókat, gyújtogatókat, hamispénzt verőket és két feleséget tartókat. Az uradalom tisztjei ettől kezdve az eljárásban nem fellebbezési fórum. „A bíró és esküdtek székéről egyenesen a mi kúriánkhoz akadály nélkül fellebbezhessenek”. A gazdátlanul kóborló, magyarul „bitang” marhákat, a tisztek egyenlően osszák meg a szegények és egyházfiak között.16 Hat évvel később, 1569-ben pedig már, saját uradalmi tisztjeinek ad utasítást, az uradalom és Debrecen mezővárosa szolgáltatásait illetően.17 Az utasításból kitűnik, hogy az uradalomhoz ekkor két mezőváros (Debrecen és Újváros) öt falu, (Sziget, 1661-ben elnéptelenedett, Szoboszlótól északnyugatra) Hegyes, tizenöt éves háborúban elpusztult, határa Debrecenbe olvadt be, (1950 óta önálló falu) Téglás, Hadház (ma Hajdúhadház) és Sámson (ma Hajdúsámson) faluk tartoznak. De a tiszttartók bíráskodási és adószedési joga Debrecenre nem terjedt ki, sőt a debreceni bíró szedte be az uradalomhoz tartozó falvak bizonyos jövedelmét is. Debrecen a földesúrnak kilenceddel nem tartozott, az akkor már állami adónak számító tízed fejében 200 forintot fizetett. Ezt a tiszttartók a váradi vár fenntartására adták. Tavaszi veteményből dézsmát nem adott. A tiszttartók fizetését az uradalom felsorolt falvak lakói földesurat illető kilencede adja. De a Szent Márton napi adót a falvakban is a debreceni bíró szedi be, „Az is ű felségének maradjon beszolgáltatni”. Robottal csak a faluk, ezek között Újváros a „Király rétében kaszálni és betakarítani kivel most is tartoznak”. Debrecenben a földesúri kúriához a Barátok rété tartozik „Ki mikor megterem az zena rajta, teobet terem, de elegievel mindenkor eladhattiak az zenajat 11. 60, kit most az tiszttartóknak engedett ű felsége”. Ugyancsak azoké az Új Városon és faluk határán befogott bitang jószág. Ugyanúgy a DebHajdú-В ihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX. 15 Pozsony 1568. Szent Mihály után való hatodik napon, október 1. HBML. IV. A. 1021/b Muo. 15. 16 Gyulafehérvár 1563. aug. 2. - átírva Báthori Istvánnak ugyan ott 1575. május 28-án kiadott oklevelében. Hátán későbbi írással „No. 103. az ispánok Debrecenben menny dologban menetnek elő” IV. A. 1021/a Muo. 29. - Közölve: HBML. Évkönyve 1991. (XVIII) 15-18. p. 17 1569. május 21. (Instructio sacre electe regie Majestatis Ungarie etc. officialibus suis in oppido suo Debrechen constitutis date) Papíron, alján reányomott papírpecsét. Elmosódott aláírás bal felöl: „Joannes”. IV. A. 1021/a Muo. 24. A rendtartás teljes szövege Szűcs István Id. mű: 1871. 153.-155. p. - Az erdők kezelését már Szilágyi Erzsébet két oklevelében (1460, 1461.) kivette a tisztek kezéből. - A határbeli tartozékokra kapott adomány levelek a mezőváros időről időre az uralkodók által megerösíttette. U.o. Zoltai Lajos: Ismeretlen részletek Debrecen múltjából. Db. 1936. 96-103. p.
