A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben
131 Ezért mindkettőjüket hat órai rövid vasra büntette és végzését foganatszerzés végett a Tisztiügyészi Hivatalnak kiadta.54 A kerületi törvényszék egy alkalommal a szabadságvesztés büntetés mellett kötelezően kiszabott pálcabüntetés végrehajtását az elítélt testi állapota miatt szabadságvesztés büntetésre változtatta át. Ezt a döntését a felterjesztett rabtabellából a helytartótanács megállapította és a törvényszékhez küldött rendelkezésében helytelennek minősítette. A hasonló esetek elkerülése végett a törvényszék a helytartótanácstól állásfoglalást kért. 1837. április 4-én kelt rendeletében a helytartótanács leszögezte, hogy a kiszabott testi büntetés két esetben változtatható meg éspedig ha ennek elszenvedésére a rab már eleve alkalmatlan volt, vagy pedig ha később vált alkalmatlanná. Ennek elkerülése végett a helytartótanács hivatkozott az 1814. szeptember 15-én kelt arra az utasítására, amely szerint a testi büntetés kiszabása előtt a rabot seborvossal, kiküldöttek jelenlétében meg kell vizsgáltatni és ennek eredményeként a pálcázás csak akkor szabható ki, ha a seborvos a rabot ennek elviselésére alkalmasnak nyilvánította. Ha azonban a testi állapot változása már a büntetés végrehajtása során következik be, az esetben a bíróság a már kiszabott büntetést nem változtathatja meg, hanem evégett köteles az iratok felterjesztésével a helytartótanács döntését kikérni. Hogy azonban a büntetés a kelleténél hosszabb időre ne terjedjen, addig is míg a szükséges határozat leérkezik, biztos kezességen az elítéltet szabadlábra kell helyezni. Nyilvánvaló, hogy ez a rendelkezés is a rabokkal való bánásmód körébe tartozott.55 A kerület alkapitánya 1837.szeptember 11-én a közgyűlésen indítványozta, hogy az olyan rabokat, akiket kisebb bűncselekmények miatt a törvényszék csekélyebb büntetéssel kíván fenyíteni, a tömlöctől elkülönített árestomba kellene helyezni és evégett mihamarább szükséges lenne ilyet létesíteni. A közgyűlés a határozatában megállapította, hogy mivel a rendes tömlöcre ítélt vasban álló gonosztevőkkel a kisebb büntetéssel megfenyítendők közös össze- zárása erkölcsi romlottságot von maga után, ezért elrendelik, hogy az enyhébb büntetésre ítélendők részére a Kerületi Székház udvarán lévő kocsiszín melletti istállót alakítsák át erre a célra. Ez az átalakítás azonban csak 1841-ben történt meg.56 Bódi Mária kerületi rab 1837. október 4-én azt adta elő, hogy viselős és sem magának, sem a karján lévő kisdedének testi ruhái nincsenek, kéri, hogy hátralévő rabságát a jövő nyári hónapokban tölthesse el. A törvényszék végzése szerint az esedező által előadott körülmények ismertek lévén, az emberség tekintetéből kérését teljesítik.57 A helytartótanács 1839. december 17-én a felterjesztett rabtabellából megállapította, hogy a név szerint megnevezett rabon, a felsőbb rendelkezések ellenére, harmincnál több pálcaütést hajtottak végre. Emiatt az elkövetőket szigorúan megdorgálta és a jövőben ilyen visszaélésektől az illető tisztviselőket szoros felelősség terhe alatt eltiltotta. Egyben ezúttal a rabnak a harminc boton felül elszenvedett ütéseket a hátralévő időbe beszámítani és fél esztendőnként arányos mérték szerint Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXIX 5JUo..No. 15. 55 Uo. kér. kgy. jkv. 1837. június 5. No. 131.29. к 56 Uo. 1837 szeptember 11. kér. kgy. jkv. No. 590. 29. к 57 Uo. Bjkv.1837 október 4. No, 17. 3. к _____________
