A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)
Tanulmányok - Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 1361-1599
12 tagjain és peres feleken kívül senki nem lehetett jelen. „Midőn bírák és esküdtek a perek vitatni és tárgyaltatni kezdetnének, mindenki más, ha csak erre a tisztre nincs rendelve, kénytelen legyen kimenni”. A korábban megszokott eljárást megszüntette. A bírói idézésre ettől kezdve mindenki köteles megjeleni. A tárgyalásra, a perbehívónak feleletadásra, a viszontválaszra a napot a bíróság tűzi ki.11 Az oklevél záradékához a földesúr egy kiegészítést fűzött. Eszerint bárki által előtte vagy tisztjei előtt tett tiltásnak (prohibitio) akkor legyen helye, ha azt ő, vagy tisztei pecséttel ellátták. De hozzátéve azon feltétellel, hogy miután a tiltás megtörtént, ő, vagy távollétében a tisztei pecsété alatt, a bírónak és esküdteknek tudtára adták. Ezt a feltételt legfőképpen bárki fogsága idejének tiltásában mindig figyelembe kell venni. A megerősítés (roboratio) szerint ettől kezdve ez a rendtartás legyen érvényes mindenki számára.11 12 A magisztrátus, - nyilván abból a megfontolásból, hogy a rendtartás még érvényesebb legyen 1556-ban Petrovics Péterrel - aki Izabella lengyelországi távolléte alatt erdélyi helytartója volt, egy év múltán pedig, magával a királynővel is megerősítette.13 A Török család Debrecen feletti földesurasága 1569 elejéig zavartalannak látszik. Török János ugyan 1562 elején meghalt, de testvére, Ferenc lett a város földesura. Ezt alátámasztja két irat is. Az egyik 1561-ben kelt adomány levele, amelyben több familiárisa kérésére Máté szabónak, familiárisának és családjának a debreceni kúriáján egy sütőházat, vele együtt két épületet és egy konyhát adományoz a tartozékokkal együtt. Ezt az adománylevelet Török Ferenc egy év múlva ismét kiadta.14 A másik irat szerint enyigi Török Ferenc 1568-ban a Tőketerebesen kötött megállapodás szerint Szabó Miklós debreceni polgártól 500 forintot felvett. A levél Balogh István: Debrecen mezőváros igazgatása és igazságszolgáltatása 11 A rendtartásnak ez a két, egymást kiegészítő pontja már így is eléggé sok kérdést vet fel. Mindenek előtt azt, hogyan alakul és kinek az akaratából a szenátus, amely ettől kezdve hatvanhat tagból áll. A rendtartás szerint a testületnek nem minden tagja egyenlően jogosult a bíró megválasztásra. A jegyzőkönyvek más bejegyzései elárulják, hogy ez a rendelkezés a bíró és esküdtek által kezdett perekre vonatkozik, mert a magánperekben a peres felek kértek határnapot, vagy a felperes idéztette be bizonyos általa megadott, vagy a bíróság által megállapított napra az alperest. A prókátorállítás gyakori, a XVI. század második felében rendszeresen ismerjük három prókátor nevét. 12 Szűcs István szerint ez az oklevél bizonyítéka annak „hogy Debrecen város közönsége, a maga belügy- ének rendezése tekintetében hűbérurától” mennyire független volt. Id. mű. 1871. 150. p.. - Holott csupán azt bizonyítja, hogy korábban, csak szokásjog alapján gyakorolt bíráskodás és igazgatási eljárás éppen a földesúri jóváhagyás és rendelkezés révén nyerte el az itt lakók számára kötelező formát. 13 Kolozsvár 1556. június 24. és Gyulafehérvár 1557. március 2. _ Petrovics Péternél Deák Gergely és Szabó Dávid, Izabella királynénál Deák Balázs és Jó Benedek voltak a város követei. Mind a négy követ neve előfordul a jegyzőkönyvben, ennek ellenére nem sokat tudunk meg róluk. (Deák Gergely 1552. 405/7. reg.) - Szabó Dávid valószínűleg szabó is, a posztószövőkkel való vitákban fordul elő először a neve. 1552. 416/4, 428/2. reg. - az utca képviselője is volt. 448/13. reg. - Deák Balázsról említés 1556. 608/4 reg. Jó Benedek 1556-ban helyettes bíró volt; 675/3, 695/6 reg. 14 1561. (hónap és nap olvashatatlan) HBML. IV. A. 1021/b. Muo. 41, az oklevelet 1562-ben Török Ferenc újból kiadta. U.ott. Muo. 45. - A kastélyra Módv György: Földesúri kúriák és várkastély Debrecenben. Db. 1992. (HBML. Évkönyve XIX.) 55-56 p. - A Török család ez időbeli sorsára Szűcs István Id. mű. 1872. 170. p. - A kastély további sorsára Barta Boldizsár: Rövid chronica. Sajtó alá rendezte: O. Krankovics Ilona. Db. 1981. (HBML. Forráskiadványai 2.) 14. p. - A telek 1609-ig a Szabó Mátyás utódai birtokában volt. Az irat hátára vezetett feljegyzés szerint 1609-ban Szabó Mátyás özvegye adta el a városnak.
