A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban és a Kerületben

124

„ Nehezen lehetne olyan tárgyat találni, amelyről a Kerületnek több rendelése lenne, mint a rabok tömlőéből ki nem eresztése felől. Ennek ellenére a rabokkal való bánásban oly szembetűnő, sőt botránkoztató rendetlenségek uralkodnak, amilyet az egész országban nehezen lehetne találni. Gyilkosok, útonállók, igen sok veszedelmes tolvaj és más hasonló nagy vétekü gonosztevők a rájuk kimért büntetést vagy csaknem egészen, vagy nagyobb részt elkerülik, akik egy, két s három esztendei rabságuk alatt ugyanannyi hetekig vagy hónapokig sem raboskodnak, hanem vagy kezességen kint lévén, vagy mint rabok némely Magistratualis Tiszt uraknál éjjel-nappal, kertben, mezőn, egyforma szabadságban kint tartatván, ragadoznak, tolvajkodnak, sokszor a kocsmában dorbézolnak, vérengzenek, születésük helyére éjszaka zsiványkod- ni hazajárnak, gyakorta az egész publikum méltó félelmére el is szöknek, eszerint a jámbor polgárok bátorságát (biztonságát,) veszélyeztetik”.

Ezeknek a rendetlenségeknek a megszüntetésére az alkapitány bemutatta hét pontból álló előterjesztését. A közgyűlés az előterjesztésre a következő -itt rövidre fogottan ismertetett- határozatot hozta:

1. A tömlőében lévő akár elítélt, akár előzetes letartóztatásban lévő rabot semmiféle magistratuális tiszt, még a Kapitányi Hivatalok sem engedhetik ki kezességen, sem másképpen. A szabadlábra helyezésre egyedül a Kerület közgyűlésének és a rabokat ítélő törvényszéknek van joga és ha kezességen kibocsátják a rabot, tudtára kell adni az illetékes magistratusnak és Ügyészi Hivatalnak, hogy az ilyen rabot tartsa szemmel. Ha valamelyik magistratualis tiszt e határozat ellen vétene, ügyészileg idézzék meg és minden mentség félre tételével hozzanak ítéletet.

2. A rabokat az ítéletben rendszerint munkára is kötelezik, de a velük dolgoztatást a Felsőbb Rendelések is bizonyos napszámfizetés ellenében engedik meg. Ezért amikor a rabot közmunkára nem veszik igénybe, bárkinek megengedik, hogy a tömlőéből rabot kérjen munkára és vihessen ki, de csak a következő feltételek betartásával:

A rab vasban dolgozzon, éjszakára a tömlöcbe okvetlenül visszavigyék. A munkára kivitt rabért a dolgoztató minden tekintetben felelősséggel tartozik. A rabért minden napra -az érvényben lévő határozat szerint- a munkáltató köteles 10 xr-t fizetni a strázsamester kezéhez, aki a hónap végén a beszedett összeget köteles a Domestica Cassaba befizetni.

Aki a rabokról a vasat levéteti, vagy éjszakára a tömlöcbe nem viteti vissza, ha a rab csak egyetlen éjszaka is a tömlöcön kívül hálna, az olyan Magistratualis tiszt ipso facto kasszáltasson és a rab által okozott kár megtérítésére köteleztessék. Ha a rab a munkából nappal szöknék el, a munkáltató a gondatlanságért 25, 50, 100 vagy több s kevesebb forintot tartozzon fizetni.

3. Avégett, hogy a strázsamester a rabok kenyér portiójáról, azok hollétéről és a kint dolgozók keresetéről számot adhasson, köteles minden hónapban a megadott forma szerint elszámolást készíteni.

4. Amennyiben a strázsamester az elszámolást pontosan nem vezetné, hivatalából azonnal elcsapandó.

5. Somosi Péter táblabírót a közgyűlés állandó inspektornak nevezte ki a Rabtabellák adatainak, valamint a strázsamester számadásainak a rabok kikérdezésével történő ellenőrzésére.

Nagy Sándor: A börtönrendszer kialakulása a hajdúvárosokban...