A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 29. 2002-2003 (Debrecen, 2003)

Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a micskei uradalom gazdálkodásának történetéhez a XVIII. században

Azt is érdemes megnézni, hogy az egyes gazdák hány ökörrel rendelkeztek:

102 Szerdahelyi Zoltán: Adalékok a Micskei uradalom gazdálkodásának...

ökörtartó gazdák száma

, az állatok számának

függvényében (1756)

248157 1 3

92

2

121

Ez azt jelenti, hogy igás robotot (amit általában négy ökörnél kevesebbel nem végeztek) 107 gazda tudott teljesíteni, ami az úrbéres népesség húsz százalékát tette ki. Ha ehhez még hozzászámoljuk azokat, akik egymással összefogva teljesíthettek igás robotot (megfelezve a kétökrösök számát), akkor ez a szám harminchat százalék körül mozog, vagyis korlátozottak voltak a földesúr lehetőségei az igás robot igény- bevételére.

A többi állat számát is tudjuk az 1756-os összeírásból:

ökör

tehén

növendék

ló

juh

kecske

disznó

Almaszeg

14

36

26

4

26

3

65

Alsóderna

22

26

9

325

Baromiak

54

43

28

8

135

38

68

Bisztraújfalu

78

72

44126

Királyi

134

110

42

1020

160

Középes

22

25

6

3

24

46

45

Micske

107

39

25

2998

Papfalva

38

47

23

673

Szentlázár

100

77

40

5100

Terebes

60

57

42

2

4

3

25

Terje

36

44

34

1110

Tóti

44

48

27

2118

75

Vámosláz

105

80

41

46145

Várvíz

28

31

10

310

32

Összesen:

842

735

397

151

189

138

1047

Bihar megyére már rendelkezünk részletes adatokkal abban a tekintetben, hogy átlagban hány állat jutott egy tenyésztő településre81 a magánbirtokokon, a különböző állatfajtákból. Ezeket és az 1756-os adatokat felhasználva (Az ökrökre vonatkozóan magam is elvégeztem a számítást.) ki lehet számítani, hogy a micskei uradalom összességében milyen mértékben egyezik meg, illetve tér el a megyében található magánbirtokok egy településre számított átlagától.

Papp K.: im. 94.

81