A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
vábbá az országgyűlési képviselők megválasztása, ezért a főkapitány elnöklete alatt egy 12 tagú bizottságot kértek fel, hogy javaslataikat már a következő napon terjesz- szék a közgyűlés elé. Másnap a Bizottság véleményének meghallgatása után a közgyűlés úgy döntött, hogy az országgyűlési képviselők választását az 1848. évi V. t.c. rendelkezései, nem pedig a helytartótanács útján megküldött Szabályzat szerint tartják meg. A városokban a tisztújítást az 1848-ban kiadott belügyminiszteri utasításban előírtak betartásával, 1861. március 6. és következő napjaira, kerületi tisztújítást pedig március 22. és 23. napjára kitűzték .7 A főkapitány az 1861. március 21-i közgyűlésen bejelentette, hogy a hat hajdúvárosban a tisztújító választások megtörténtek. Vámospércsen ugyan a tisztiügyészi és népszószólói tisztséget, mivel „e nélkülözhető állásokat 1848-ban sem töltötték be” s ettől a gyakorlattól nem kívántak eltérni, Hadházon pedig a tisztiügyészi állásra a három jelöltből kettő visszalépett, ezért további jelölt állításáig a választást elhalasztották. Mindezek azonban nem akadályozzák, hogy a Hajdúkerület alkotmányos életének mielőbbi megszervezése végett a következő két napon, március 22. és 23. napjain a kerületi tisztikart is megválasszák. Ennek lebonyolításában működött közre a főkapitány elnöklete alatt a hattagú jelölő és az öttagú szavazatszedő bizottság. Valamennyi tisztségre 3-3 jelöltet állítottak, közülük 15 fő - alkapitány, főjegyző, 2 aljegyző, egyikük egyben kiadó is, tiszti főügyész, tiszti alügyész, hadi, házi pénztárosok, számvevő, 4 táblabíró, mérnök és várnagy- a leadott szavazatok többségével nyerték el állásukat. A levéltárnoki és a csendbiztosi tisztségre jelölteket illetően azonban a választók egyöntetűen a szavazás mellőzését követelték és közfelkiáltással választották meg újból levéltárnoknak azt a Gál Sándort, aki a törvénytelen korszakban megőrizte a Kerület pecsétnyomóját, magánál tartotta a Levéltárban lévő okleveles láda egyik kulcsát és a nehéz időkben a közvagyon hű őrzője volt, valamint a csendbiztosi állásra Barcza Dánielt. A megválasztott tisztviselők a munkakörüknek megfelelő esküt a választók előtt nyomban letették. A kerületi alkapitány, a tiszti fő- és alügyész, valamint a 4 táblabíró megválasztása biztosította a kerületi törvényszék megszervezésének személyi feltételeit. Ehhez tartozott még, főként a büntető ügyszakban szükséges orvosi szakvélemények elkészítése végett a kerületi főorvosi állás betöltése, nemkülönben kerületi seborvos és kerületi bába alkalmazása is. Ezeknek az állásoknak a betöltése a következő, 1861. április 8-án tartott közgyűlésen meg is történt azzal a kikötéssel, hogy e három állásra megválasztottak, mint a Hajdúkerület alkalmazottai, nem esnek a koronkénti választás alá. Bár a személyi feltételek most már adva voltak, a kerületi törvényszék mégsem kezdhette meg működését, mert a császári és királyi bíróságok működésüket még nem szüntették meg és az Országbírói Értekezletnek a magyar igazságszolgáltatás szervezésére vonatkozó javaslatai sem kerültek az országgyűlés elé. A 60 tagból álló Országbírói Értekezlet gróf Apponyi György országbíró elnökletével, 1861. január 23-tól március 4-ig 18 ülésben tanácskozott és ennek alapján készítette el az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokra vonatkozó javaslatát. 64 Nagy Sándor: A Hajdúkerületi Törvényszék büntető ítéletei... 7 Uo. Kgy.jkv.29-56.old.
