A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
Gróf Apponyi György országbíró 1861. április 17-én kelt iratában értesítette a Hajdúkerületet, hogy a király az Országbírói Értekezlet javaslata alapján az eddig még fennállott császári és királyi bíróságok feloszlatását és a törvényes bíróságok ismét életbeléptetését határozta el, egyúttal elrendelte, hogy az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokra vonatkozó javaslatot az országgyűlés mielőbb vegye tárgyalás alá. Mivel az ország törvényhatóságainak saját választott törvényszékei és bírái által gyakorlandó igazságszolgáltatási alkotmányos joga ismét, feléledvén ”, az uralkodó meghagyta, hogy a még fennálló mindennemű császári és királyi bíróságok, amennyiben teendőik a hazai törvényhatóságokra szállnak át, működésüket azonnal szüntessék meg és a szükséges átadás-átvételi eljárást legkésőbb május 1. napjáig fejezzék be. Végezetül közölte az országbíró, hogy a Királyi ítélőtábla, a váltó feltörvényszék, a kerületi táblák és az I. fokú váltótörvényszékek -köztük a debreceni kerületi tábla és az I. fokú váltótörvényszék - 1861. május 1. napján törvényszerű működésüket megkezdik, és végképp megszűnnek a fennálló császári és királyi főtörvényszékek, az országos és megyei törvényszékek, az önálló járásbíróságok, az úrbéri fő- és elsőbíróságok, az állami főügyészségek és ügyészségek.8 1861. május 1. napjával tehát visszaállt az önkényuralom által eltörölt magyar bírósági szervezet és megszűnt az országra kényszerített idegen szellemű igazságszolgáltatás. A hajdúkerületi büntető törvényszék működésének megkezdése A hajdúkerület közgyűlése Kovács Miklós alkapitányt, Gaál Mihály tiszti főügyészt és Lengyel Imre aljegyzőt bízta meg, hogy a volt császári és királyi bíróságoktól vegyék át az ott elítélt fegyenceket, a folyamatban maradt bűnvizsgálati iratokat és mindazokat a tárgyakat, amelyek a hajdúkerületet illetik meg. Az átadásátvétel megtörténte után a bizottság a folyamatban maradt bünvizsgálati iratokat a kellő intézkedések megtétele végett a kerületi tisztügyészi hivatalnak adta át.9 A kerületi büntető törvényszék első ülését az elnök Kovács Miklós hajdúkerületi alkapitány 1861. június 6. napján ünnepélyesen megnyitotta. Visszatekintett a nemzetnek törvényadta jogai gyakorlásáról 1849-ben idegen fegyverek hatalmával történt leszorítását követő hosszú nehéz évek szenvedéseire. Most hogy a nemzet felett őrködő gondviselés alkalmat nyújtott az alkotmányos élethez visszatéréshez, arra kérte a törvényszék tagjait, a bírói tekintélyt megillető komoly méltóság, megfontoló higgadtság és részrehajlatlan igazságosság legyen állandó elve és vezérfonala a tanácskozásoknak. Ezután bejelentette, hogy már ezen az ülésen a törvényszék első teendőjének tartja a vádlottak és érdekeltek újra kérdezését s a tanuk meghiteltetését. Ennélfogva a Tiszti Ügyészi Hivatalt felkérte az evégre előkészített ügyek beterjesztésére. A tiszti főügyész bejelentette, hogy az előadandó bűnügyek egy részét még a múlt rendszer idején volt cs. kir, bíróságok adták át s ezekben nem a kerületnél gyakorlatban volt szabályokat alkalmazták, ezért a vizsgálati iratokat csakis az átvételi állapotban terjeszthetik elő. Az újra kérdezés és a tanuk hiteltetése során a törvényszék a nyomozati iratok között szabálytalanul és hiányosan szerkesztett jegyzőkönyveket talált, ezért már Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 55 8 Uo rV.B.752/b„ 1861-5-5.
