A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
63 Az érdemi tárgyalás megkezdése előtt Karap azt az „észrevételt” terjesztette elő, hogy „ a közgyűlés végzésének a kiadott és felolvasott legfelsőbb rendelet korlátái között, jelesül az 1848 előtti gyakorlat figyelemben tartásával kelletik forogni. ” A közgyűlés azonban az észrevétel félretételével úgy határozott, hogy mivel a Hajdúkerület törvényes jogaiba visszahelyezése megtörtént, a főkapitány mikénti megválasztását illetően a Hajdú kerületről megalkotott 1848. évi XXVI. törvénycikken kívül „más alapot felvenni nem lehet". Ez pedig ennek a törvénynek az l.§-a szerint azt jelenti, hogy a kerületi tisztviselőket, tehát a főkapitányt is az 1848.évi V. tc-ben szabályozott módon választják meg, vagyis közvetlenül, a szavazatok többségével, nem pedig a király nevezi ki a hozzá felterjesztett jelöltek közül. A közgyűlés e törvény rendelkezéseinek megfelelően mind a hat várost illetően három-három tagú küldöttséget nevezett ki a választásra jogosultak összeírására és a névjegyzékeknek, az egyidejűleg szintén kinevezett, az elnökkel együtt hat tagból álló Központi Bizottmányhoz 1860 december 28. napjáig történő megküldésére. Elrendelte továbbá, hogy a választást mind a hat hajdúvárosban ugyanazon a napon kell megtartani. Azt is kimondta közgyűlés, hogy megválasztása után a király által megerősített főkapitány, a további rendezés időpontjáig, mint a Hajdúkerület főtisztviselője marad hivatalában.4 Az 1861. január 12. napjára összehívott közgyűlésen összesen 113 fő volt jelen éspedig 102 képviselő, 3 kerületi és 8 városi tisztviselő. A Központi (választási) Bizottmány jelentése szerint a választásra jogosultak összeírása és a főkapitány választása a törvénynek megfelelően ment végbe. A hat hajdúvárosban leadott szavazatok száma 10960 volt, valamennyit Sillye Gábor, Böszörmény város 1848 előtti képviselője és tisztiügyésze nyerte el. Vele szemben más jelölt nem volt. A közgyűlés végzése értelmében a helytartótanács útján az uralkodótól Sillye Gábornak tisztségében mielőbbi megerősítését kérték azzal az indokolással, hogy Őfelsége a Hajdúkerületet régi jogaiba visszahelyezte, ezért minden létezett helyhatósági jogaikat érvényesíthetik. Az pedig, hogy a kerület a főkapitányát közvetlen szavazással választották meg és a megválasztottat egymagát terjesztették fel megerősítés végett, helyhatósági jogaik közzé tartozik.5 A király 1861 február 12-én Sillye Gábor megválasztását „különös kegyelemből" helyben hagyta, de megparancsolta, hogy a jövőben ennek a hivatalnak a betöltése oly módon történjék, mint ezelőtt szokásban volt, éspedig a színe elé terjesztendő kijelölés útján6 A főkapitány megerősítésével Karap Sándor megbízatása megszűnt. Sillye Gábor 1861. február 25-én a közgyűlésen a hivatali esküt letette és hosszabb beszédében biztosította a Hajdúkerület lakosságát, hogy mindent elkövet jogaik és érdekeik megvédése végett. Részletesen szólt azokról a vezérelveiről, amelyeket a Hajdúkerület igazgatásában követni kíván. Az ünnepélyes eskütétel után a közgyűlés hozzá kezdett a Kerület hivatali munkájának biztosítása végett szükséges intézkedések megtárgyalásához is. Ekkor határozták el, hogy mivel mind a városi, mind a kerületi tisztviselők megbízatása ideiglenes, a zilált helyzet miatt sürgősen szükséges a tisztújítások megtartása, toHajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 4 Uo. IV.B.752/a. Közgyűlési jegyzőkönyvek. Az 1860 december 13-i közgyűlés jkve 9-19.old. s Uo. Kgy.jkv. 21-27.old. 6 Uo. Kgy.iratok. 1860/61.1 -7. A helytartótanács 10214 és 2042. sz. iratai.
