A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871

Törvényszék elnökét azonnal rendelje ki a Hajdúkerületben a kerületi közgyűlés megszervezése végett. A hat hajdúvárosban az 1848 előtt szokásban volt gyakorlat szerint megválasztandó képviselőket elnöklete alatt a meghirdetendő közgyűlésre hívja össze és szavazás útján jelöljék ki azokat a férfiakat, akiknek sorából a főkapitányt kinevezi és legfelsőbb utasításával az egész Hajdúkerület elrendezésével megbíz.2 Ez a megbízás a bíróságok megszervezésére nem terjedt ki, mert a helytartótanács 1860. december 27-én kelt rendelete értelmében erre csak az Országbírói Értekezlet javaslatának elkészülte után kerülhetett sor.3

Karap Sándor a király utasításának kézhez vétele után annak eldöntését tartotta elsődleges feladatának, hogy kikből álljon az összehívandó közgyűlés, amely a hat hajdúváros érdekeit „a legfelsőbb szándékkal megférhetőleg” jogosan képviselheti. Kérésére a hat városból 1860. december 6-án Böszörményben megjelenteknek az volt a véleménye, hogy a még jelenleg is működő kormány által kinevezett városi hivatalnokok a lakosság érdekeit jogosan nem képviselhetik, kerületi tisztikar pedig jelenleg nem létezik, ezért az összehívandó közgyűlésnek azok a még életben lévő személyek lehetnek a tagjai, akiket az 1848. évi XXVI. te. 4. és 5.§-ai szerint annak idején a hajdúvárosokban képviselőknek megválasztottak és a még szintén életben lévő hajdúkerületi tisztviselők.

Karap Sándor ennek a közös véleménynek megfelelően hívta össze Böszörménybe 1860. december 13. napjára a hajdúkerületi közgyűlést. A jegyzőkönyv városonként, név és tisztségük szerint tartalmazza a megjelent 171 főt. E szerint 4 volt hajdúkerületi, 15 volt városi tisztviselő és 152, még 1848-ban megválasztott képviselő vett részt a közgyűlésen.

Karap felolvasta a király hozzá intézett leiratát, majd arról szólt, hogy amit az utóbbi szomorú emlékezetű évtized alatt minden magyar epedve óhajtott, azt az Isten megengedte megérni. Az uralkodó az Októberi Diplomával a nemzetet alkotmányos jogaiba visszahelyezte és ennek következményeként a Hajdúkerület is visz- szanyerte ősi jogait. A közgyűlésnek most az a feladata, hogy az 1848 előtt szokásban volt gyakorlat szerint megválassza azokat a férfiakat, akik közül a király kinevezi a kerületi főkapitányt. Karap nyílván jól tudta - hiszen korábban a Hajdúkerület alkapitánya volt -, hogy a főkapitányt mindig a közgyűlés választotta, a királyt csak a megerősítés joga illette meg s ettől a gyakorlattól éppen most, amikor az alkotmányos jogok visszaállításáról van szó, a közgyűlés nem fog eltérni. A király álláspontjának védelmére nem is ejtett egyetlen szót sem, csupán általánosságban beszélt az iránta érzett háláról. Továbbá a visszanyert jog „bölcs mérsékléssel” történő használatára és arra figyelmeztette a jelenlévőket, hogy azokat a jogokat, amelyek „netalán hiányoznak, egyetértéssel és minden erkölcsi eszköz használata mellett kell kiérdemelni". Majd kérdést intézett az egybegyűltekhez, illetékesnek tartják-e a közgyűlést arra, hogy a hajdúkerületi főkapitányi hivatal betöltése és a Hajdúkerület régi törvényes jogaiba visszahelyezése tárgyában érvényesen rendelkezhessék. Miután a megjelentek egyhangúlag igennel szavaztak, arra hívta fel a figyelmüket, hogy a Hajdúkerületet mélyen érintő ügyeket higgadt megfontolással tárgyalják meg

62 Nagy Sándor: A Hajdúkerületi Törvényszék büntető ítéletei...

2 HBML. IV.B.752/b. A hajdúkerület közgyűlési iratai. 1. köteg 1860/1. 1-2. Itt van a király leiratának hiteles másolata is.

3 Uo. 1860/1-3. Cs-3.