A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Nagy Sándor: A hajdúkerületi törvényszék büntető ítéletei a fellebbviteli bíróságok előtt 1861-1871
Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 61 A Hajdúkerületi Törvényszék büntető ítéletei A FELLEBBVITELI BÍRÓSÁGOK ELŐTT 1861-1871 Nagy Sándor III. rész1 Az igazságszolgáltatási szervezet visszaállítása 1860-1861 Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharc bukását követő önkényuralom következtében 1850. május 23-tól 1861. június 5. napjáig a hajdúkerületi törvényszék -pontosan 11 év és 13 napig - nem működött. Ez idő alatt az egész országban a császári és királyi bíróságok látták el a polgári és büntető igazságszolgáltatást. Az uralkodó a kül- és belpolitikai helyzet változása következtében 1860. október 20- án kelt kéziratában közölte báró Vay Miklós magyar kancellárral azt a szándékát, hogy Magyarország összes törvénykezési ügyét ismét az ország határai közé helyezi. Ennek végrehajtása érdekében az országbírót felhívta, hogy alkalmas személyek közreműködésével mindenek előtt a magyar igazságszolgáltatás szervezésére dolgozzanak ki javaslatokat. Ennek megtörténtéig a bírtok biztonságának és a magánjogi viszonyok állandóságának érdekében a polgári és büntető jognak minden hatá- rozmánya és intézkedése teljes hatályában marad mindaddig, amíg azokat a törvényhozás meg nem változtatja. A m. kir. Helytartótanács Elnöksége 1860. november 30-án kelt iratában közölte a Hajdúkerülettel, hogy a király november 26-án a következő tartalmú leiratot bocsátotta ki: 1860. október 20-án kelt legfelsőbb elhatározásával (az un. Októberi Diploma) Magyarország alkotmányos intézményeit és az ország régi idők óta különféle törvények, hitlevelek és biztosítások alapján illető politikai és igazságügyi önigazgatását helyreállította. A Szabad Hajdúkerületet is, százados gyakorlat által megerősített helyhatósági jogaiba kívánja visszahelyezni. Ezért megparancsolta, hogy a Helytartótanács Karap Sándort, a Hajdúkerület volt alkapitányát, jelenleg a Bihar Megyei 1 A tanulmány I. része a HBML Évkönyve XXVI. kötetében (37-60), II. része pedig az évkönyv XXVII. kötetében (55-108) jelent meg.
