A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Forrásközlés - Sípos Ferenc: Bihar vármegye a XVIII. század első éveiben
Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 249 Bihar vármegye a XVIII. század ELSŐ ÉVEIBEN (1701-1703) Sípos Ferenc B ercsényi Miklós, majd a később hozzá csatlakozó II. Rákóczi Ferenc hazájától elszigetelve, Lengyelországban igyekezett külső támogatást szerezni egy magyarországi hadjárat megindításához. A bujdosó főurak 1702 januárjában kaptak először híreket hazulról: Szentiványi Sándor arról beszélt nekik, hogy Konstantinápolyból való visszatérése óta felkelést szervez, három-négyezer embert már meg is nyert!1 Hogy hol szervezkedett Szentiványi Sándor? Minden valószínűség szerint Bihar vármegyében: Diószegen, Diószeg környékén. Vegyük csak sorra a kevés rendelkezésre álló adatot! Szentiványi Sándor a hegyaljai felkelés előtt Zemplén vármegye esküdtje volt. Hogy milyen szerepe volt a felkelésben, részleteiben nem ismerjük: egy tény, ő fogta el Nátafalvánál (Zemplén vármegye) báró Vécsey Sándor, császári ezredest, akinél leveleket talált, s e levelek tartalma miatt Szalontai György és emberei Vécseyt 1697. július 6-án megölték.2 Szentiványi a felkelés bukása után elhagyta az országot, nyilván félt a felelősségre vonástól. így hát nem valószínű, hogy pár évvel később mutatkozni, sőt szervezkedni mert volna a Zemplén vármegyével szomszédos területen, a Tiszaháton. (A tiszaháti felkelést megelőző szervezkedés 1701 elejéig nyúlik vissza.) Thököly Imrétől kapott megbízást megbízást, szervezzen űjabb felkelést Magyarországon!3 1697-ben Bihar vármegyében is voltak bizonyos mozgolódások.4 Thököly tudomást szerezhetett arról, hogy ezen a vidéken sok híve él. Kihasználva a Habs1 Esze Tamás: II. Rákóczi Ferenc breznai kiáltványa. Századok, 1954. 288-293. p. 2 Uo. 292. p. és Benczédi László: A hegyaljai kuruc felkelés 1697-ben. Budapest, 1953. 59. p. 3 Szentiványi “Konstantinápolyból való visszatérése óta új felkelés szításán dolgozik, s biztosra veszi, hogy már 3-4000 embert megnyert” - ezt jelentette Du Héron varsói francia követ uralkodójának, XIV. Lajosnak. E rövid hír azt sugallja, hogy Szentiványi nem magánemberként kezdte meg a szervezőmunkát, Konstantinápoly említése a Thökölyvel való kapcsolatra utal! 4 Gottreich László: A bihari nép harca 1703-1704-ben. Hadtörténelmi Közlemények, 1955. 3-4. szám, 98-99. p.; Esze Tamás: Népi kurucság, kupecek és szegénylegények. Kortárs, 1976. 3. szám 436-437. p.
