A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Ölveti Gábor: A "választott magyarországi király" és Debrecen kapcsolatai 1683-1685
24 lakossága időben értesüljön, másrészt további információszerzés céljából embereket indított útnak. A továbbiakban biztonsági okokból a város két kapuját bezárták, a többi kapuba őröket állítottak és a határba lovas figyelőket rendeltek ki.14 A debreceniek intézkedését az óvatosság vezérelte, amit az események egyelőre még nem indokoltak, mivel Thököly az Ungvárra szorult ellenségeinek, Homonnainak és Barkóczinak a megbüntetését akarta. Nem sikerült az új fejedelem 1500 gyalogos katonájának a város elfoglalása, mert a felmentésére küldött lengyelek Kapósig szorították vissza a jelentős veszteséget szenvedő kurucokat. Emiatt az utólag elindított ágyukat is vissza kellett fordítani. A debreceni bíró a Nyírségből január 24-én betért emberektől tudta meg, hogy Thököly követként a leleszi és a helmeczi papokat küldte Ungvárra, ám a várbeliek a felszólításra nem voltak hajlandók feladni a várost. A visszatérő futár jelentette a debreceni bírónak, hogy a Leleszen tartózkodó fejedelem a tüzérséggel együtt Ungvár alá rendelte a hadat. A lengyel királlyal történt megegyezés után azonban tágította az ostromzárat. Ehhez az intézkedéshez nagyban hozzájárult a tiszántúli hadművelet terve is. Február 5-én a felesége temetésére Debrecenbe érkező Jaxo Dienestől tudta meg a bíró, hogy Thököly Zrínyi Ilonával együtt Ungvárról Munkácsra utazott.1'^ Miközben az új fejedelem Munkácson tartózkodott, az udvartartása Kisvárdá'a költözött. Ocoluczani András és Thököly más szolgái Debrecenbe utaztak, hogy Jelenik András komornyik és Ökrös György élésmester utasítására az új fejedelem városban hagyott holmiait, illetve a megigényelt élelmet Kisvárdára szállítsák. A hadműveletek megkezdésére utalt a tatár csapatok megérkezése is. Egy nemesbikki ember január 29-én hozta meg a tatár táborból Miskolczi Péter debreceni futár üzenetét, hogy Muradin szultán, a kán öccse Debrecenbe tart, ezért a bíró a Szederkényhez érkező tatár előkelőségeket illendően fogadja. Rövidesen meg is érkezett a szultán üzenete, hogy ajándékokat és élelmet kíván, ellenkező esetben a tatár hadat Debrecenbe irányítja. A tatárokhoz küldött debreceniek január 31-én Kesznyétenből azzal tértek vissza, hogy az általuk elvitt ajándékokat egy lovas hintóval ki kell egészíteniük és a továbbiakban bántódásuk nem lesz. A szultán táborába velük tartó Vay Ádám és Színi Gábor, Thököly komisszáriusai mindenképpen azt akarták elérni, hogy a tatáit a városba irányítsák. Hiába fenyegetőztek, hogy Debrecen egyszer még égni fog, a tatárnak átadott ajándék hatásosabbnak bizonyult. Thököly emberei a szultán és az egri pasa táborában nem éppen illendő szavakkal illették a kemény tél miatt késve érkező debreceni postát, aki a bíró megbízásából az új fejedelem leveleit adta át.16 A feleségével visszaérkező Thököly csatlakozott az egyesült tatár, török és magyar sereghez. Amikor Kálló félé vonultak Debrecen ajándékokkal és kenyérrel megrakott szekereket indított a táborba. A tiszántúli hadművelet célja Szatmár elfoglalása volt, de a német-labanc helyőrség visszaverte a támadást és Thököly lovasságának egyedül Nagykárolyt sikerült elfoglalnia. Miután megérkezett a hír, hogy Sobieski Bártfa környékéről hazarendelte a litván lovasságot, az új fejedelem Felső-Magyarországra kívánt vonulni. Sobieski János tehát a február 18-án Thökölyvel kötött titkos egyezményben foglaltaknak megfelelően járt el. Az Olveti Gábor: Thököly a magyarországi fejedelem és Debrecen kapcsolata. 14 TMÁ VIII. k. 371., 377.; Debreczeni Diarium. Tört. Tár 1911. 165., 166. 15 Debreczeni Diarium. Tört. Tár 1911. 163., 164., 166., 170.; Angyal D.: Késmárki Thököly Imre. II. k. 85. 16 Debreczeni Diarium. Tört. Tár 1911. 166., 168., 169., 170._____________________________________