A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története
218 A tanácsválasztás Tiszagyulaházán is 1950.októberében volt. Pristyák István lett a tanácselnök. A vb. titkár Alexa László. VB-tagok: Helgert Mihály, Deák Istvánné, Baróczi Antalné, Molnár János. Tanácstagok: Kormos János, Zöldi Árpádné, Szabó János, Vencel János, Sepsi András, Kosina József, Radó Gábor, Vsárhelyi Márton, Bucsi József, Ferenc Béla, Makó Imre, Bodnár József, Székely István, Katona Sándor, Kánai István, Ládi Gyuláné, Sipos Lajos, Vencel Jánosné, Nagy Péterné, Szabó Mihály, Sándor József, Ugrai László. Az újonnan megalakult tanács, de különösen a vb legfontosabb feladata 1950-53 között a fokozott adóbehajtás, a begyűjtés teljesítése volt, ezt valósíttatta meg a hivatali ügyintézőkkel is. Ezen kívül a legfontosabb politikai feladat tsz szervezés volt. Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története Termelőszövetkezeti élet Tiszagyulaházán az első tsz Szabadság névvel már 1949-ben megalakult. A tsz 436 kát. holdon 43 család 103 tagjával gazdálkodott. Az 1952. évi zárszámadás idején munkaegységenként 1,6 kg búzát, 0,55 kg cukrot, 2,67 Ft készpénzt kaptak.b (Az egy munkaegység az egy nap alatt elvégzett optimális munkamennyiséget jelentette.) Ez igen alacsony jövedelem volt, a megélhetéshez nagyon kevés. A községi vb. titkár a polgári járási tanácsnak a havi hangulatjelentésben a további tsz szervezésről a következőket írta: „Községünk dolgozó parasztságának az a megnyilvánulása, figyelve a Szabadság Tsz zárszámadását, hogy a termelőszövetkezeti csoportnak nincs ellene, azonban ilyen csoportba, mint a Szabadság Tsz, amelyik az év folyamán nem jó eredményt ért el, nem mennek.” 16 1954-ben már jobb volt a tsz eredménye. Elnökváltozás is volt. Korábban Gáli János, 1954-ben Molnár János volt az elnök. A tagok egy munkaegységre jutó jövedelme: 2,21 kg búza, 0,58 kg rozs, 1,18 kg árpa, 1,39 kg zab, 0,97 kg kukorica, 0,69 liter olaj, 0,07 kg cukor, 0,11 kg rizs, 6,18 Ft. Az 1953. júniusi párthatározat után több embernek megingott a tsz-be vetett bizalma. Ehhez a gyenge kereseti lehetőségek nagymértékben hozzájárultak és a tsz- ből való kilépésüket kérték. Az iratok 11 család kilépését és kizárását igazolják. Ők a földjüket visszakapták.17 A következő években is keveset emelkedett az egy munkaegységre jutó jövedelem, 1956-ban a forradalom idején a tsz felbomlott, tagjai a közös gazdálkodásban nem látták az egyéni boldogulás útját. A tsz a forradalom leverését követő hónapokban sem szerveződött újjá, feloszlása végleges volt. A novemberben megalakult Kádár - kormány földművelési és pénzügyminisztere 72/1956. számú együttes utasítása szerint a kormány az önkéntességen alapuló szövetkezeti gazdálkodással ért egyet és azt támogatja.” A begyűjtési rendszer és a gazdálkodást korlátozó bürokratikus szervezés megszüntetésével most már kizárólag a termelőszövetkezet tagságának van joga a termelés és értékesítés megszervezésére, a termelőszövetkezet 15 U.o. XXX. 466. 1. Szabadság Tsz zárszámadása. Tiszagyulaháza. 1952. 16 U.o. XXIII. 740/b. 1. Rendszámos iratok 1950-51. Hangulatjelentés. 17 U.o. Csoportszámos iratok. 1952-1955.
