A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története
219 életének irányítására. így a jövőben a termelő-szövetkezet jövedelmező gazdálkodásának megszervezése a tagság belső ügye. A múltban a termelőszövetkezeti szervezésben elkövetett erőszakosságok és az elmúlt évek gazdálkodásának hibái miatt most a termelőszövetkezetek egyes tagjai ki akarnak lépni a termelőszövetkezetből, és esetenként egyes termelőszövetkezetek tagsága a teljes feloszlás mellett dönt.” A lakosság abban bízott, hogy a kötelező beszolgáltatás megszűntetésével a kisparaszti termelőmunka megalapozottabb lesz, és politikai és gazdasági kényszerrel végzett tsz- szervezés nem lesz. Ez a nyugalmasabb, politikai beavatkozás nélküli gazdálkodás nem sokáig tartott, 1958-ban a kormány újabb határozatot hozott a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésére, megváltoztatva a fent idézett kormány- határozatot, kezdetét vette egy keményebb tsz-szervezés. Tiszagyulaháza ekkor sem maradt le, mint korábban a begyűjtésben, és 1958. február 18-án 19 család 277 kát. hold földön Búzakalász névvel tsz-t alakított. Az alakulás évében már közösen gazdálkodtak, s az év végi zárszámadáskor 1 munkaegységre 24,94 Ft-ot osztottak, nagy részben terményben. 1959. márciusában Rákóczi névvel másik tsz-t is alakítottak. Ebben az évben és 1960-ban a kötelező tsz-szervezés időszakában mindkét tsz taglétszáma alaposan megemelkedett, a Bűzakalász Tsz taglétszáma 118 családot számlált 472 fő családtaggal és 856 kát. holdon gazdálkodott, a Rákóczi Tsz létszáma 194 család 480 fő eltartottal, és 1037 kát. holdon gazdálkodott. A területből minden tag megkapta az egy hold háztáji földet, amely teljes egészében a család részére termett. A Rákóczi Tsz 1960-ban 33 Ft-ot fizetett egy munkaegységre.18 A Búzakalász Tsz valamivel kevesebbet. Már korábban írtunk a községi termőföld minőségéről, melynek aranykorona értéke átlagosan 7. A termelőszövetkezet Tiszagyulaházán a mezőgazdaság kollektivizálása (1959) utáni első években is szerény megélhetést biztosított, majd az állami támogatások folyamatos emelkedésével, a kemizálással és gépesítéssel a termelési eredmények javultak, melyek lehetővé tették a tsz tagjainak azokat a javadalmazási formákat, melyek arányaiban közelítettek ahhoz a szinthez, melyek az iparban és a közszférában már megvoltak. Az 1960 utáni években viszont még igen nagy különbség volt az ipari és tsz nyugdíjas között. Az 1950-es években az idős tsz tagok még nem is kaptak nyugdíjat. 1960 után vezették be a 65 évet betöltött tagok nyugdíjazását, de mennyit? 260 Ft volt az első időkben a tsz tagok nyugdíja, amely igen kevés volt a munkaképtelen idős ember megélhetéséhez, bár háztáji földet a nyugdíjasok is kaptak, de ennek mértékét fél kát.holdra csökkentették. A Búzakalász Tsz és Rákóczi Tsz 1964. február 25-én Béke Tsz néven egyesült, elnöke Tardi János lett, aki a Rákóczi Tsz elnöke volt. Az egyesülés folytán 2746 kát. hold lett a tsz területe, 311 család megélhetését kellett biztosítani. A tsz tagjainak száma: 315 fő. Az egyesülés megoldotta azt a problémát, amely a két tsz között rivalizálás vagy egyéb okok miatt, elsősorban kereseti lehetőségek szempontjából fennállt, de a taglétszám a következő években nem gyarapodott, hanem fogyott. Az egyesült tsz- nek sem lett meg a megtartó ereje. Az 1968. évi közgyűlés idején már csak 133 aktív tagja volt, és ezzel szemben 132 főre nőtt a járulékos és nyugdíjas tagok száma. Hajdű-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 18 U.o. XXX. 466. 1. Búzakalász Tsz, Rákóczi Tsz termelési terve I960.
