A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története
Tiszagyulaháza lakossága már 817 fő. A lakások száma ebben az évben 205. Átlagosan 4 fős családokról beszélhetünk, amely a régióban átlagon aluli gyermeklétszámot jelent. Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 215 Év .......................................lakosság száma 1910 ...........................................................493 1920 ...........................................................586 1930 ...........................................................766 1941 ...........................................................817 1949........................................................ 1273 1960........................................................ 1279 1970..........................................................1158 1980 ...........................................................961 1990 ...........................................................861 A két világháború közötti időszakban a lakosság száma tovább nőtt, lassú fejlődésről beszélhetünk, mert a község lakói a letelepedéssel vállalt adósságaikat fizették, és arra számítottak, hogy a föld jövedelme a család anyagi gyarapodását szolgálja, de csak 1944-ig volt így. 1944 nem a békés építés időszaka lett. Az év tavaszán a német csapatok megszállták Magyarországot, ősszel a szovjet csapatok átlépték a magyar határt, és hazánk háborús hadszíntér lett. A Tisza vonalán megindult a hevenyészett védelmi rendszer kiépítése, melyben Tiszagyulaháza férfi lakosságának részt kellett vennie. A németek menekülése a polgári Tisza hídon át, majd annak felrobbantása, Polgár középületeinek felrobbantása, az egyre erősödő ágyúzörej az oroszok közeledtét jelezte, a szovjet csapatok 1944. november 1-én már elfoglalták Polgárt, Folyást, Újtikost, Tiszagyulaházát. A megszálló csapatok a Tiszán ponton- és hordóhíd kiépítését végeztették a harcoló csapatok átkeléséhez, melyhez a robotmunkára a lakosságot mozgósították. 1944 telén az élet nagyon nehéz volt, tavaszra aránylag normalizálódott a helyzet, a lakosságnak be kellett látni, hogy az élet megy tovább. 1945. tavaszán egymás után jelennek meg az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendeletéi, a minisztertanács március 17-én elfogadja a földreformról szóló rendeletet, a Tiszántúlon szerte földosztó bizottságok alakultak. Tiszagyulaházán is földosztásra került sor az egri káptalan birtokából, és az Andrássy birtokból. Ez elsősorban a község második nemzedékét érintette, akik már zömmel helyi születésűek voltak. A földosztó bizottság a hadifogságban lévő családapákat kiemelten kezelte, közülük 32 fő kapott 1- 4 hold földet - olvasható a korabeli kimutatásból. Szabolcs vármegyében 1950-ig Tiszagyulaházát 1945 után más változás is érintette. Ugyanis az országos területrendezéssel a falut a Borsod megyei Mezőcsáti járástól a Szabolcs vármegyei Dadai Alsó járáshoz csatolták. A Belügyminisztérium 164 777/1946. III. sz. rendelete szerint Tikos község székhellyel körjegyzőséget létesített, és Tiszagyulaháza kisközséget a tikosi körjegyzőséghez csatolta. A két község körjegyzője 1947. január 1-től Szalontai
