A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története
Lajos okleveles jegyző lett. A tikosi képviselőtestület kérésére a község nevét Újtikosra változtatták. A község közgyűlésén 1946. október 11-én a rendeletet Csohány Márton községi bíró ismertette, melyen Farkas Ferenc Polgár község főjegyzője is részt vett, valamint Juhász Gábor, Bodnár József, Ferenc Béla, Sebestyén D. József, Bucsi József, ifj. Tardi János, Berkes István, Mezei Mátyás községi képviselők. A közgyűlésen elhangzott, hogy Újtikos község Polgár határából kivált területen létesített telepes község lett. Tiszagyulaházát 1946. január 1-től Borsod vármegyéből átcsatolták Szabolcs vármegyéhez. Tiszagyulaháza lélekszáma 1286 fő, területe 1965 kát. hold, Újtikos község lélekszáma 1246 fő, területe 6139 kát. hold. Tiszagyulaháza területe gyarapszik, - hangzott a biztatás - mert a Tisza bal partján a Tiszaszederkény község határához tartozó határrész, 1398 kát. hold terület Tiszagyulaháza határához való átcsatolása folyamatban van. Szintén a község területi gyarapodásához tartozik az a lakossági igény, melyet a képviselőtestülethez beterjesztettek, hogy az Országos Területrendező Bizottság által Tiszadob határában tiszagyulaházi lakosok részére juttatott mezőgazdasági ingatlan határrészt csatolják át Tiszagyulaháza határához. A kérést az is indokolja, hogy a terület benyúlik Tiszagyulaháza határába és a község belterületét is érinti.. A jegyző elmondta, hogy a kérdéses határrészről a mérnöki vázrajz és helyrajz szerinti kimutatás már elkészült. Az erről készült határozatot 15 napi közszemle után Tiszadobnak megküldik, és az egész ügyet Szabolcs vármegye alispánjának döntés végett felterjesztik. 1947-ben a képviselőtestület az iskola ügyével is foglalkozott. 1930-tól az iskola két tantermes, 2 tanítóval dolgozó római katolikus népiskola volt. A lakosság számának szaporodásával megnőtt az iskolába járó gyermekek száma. 1947-ben 230 gyermek járt az iskola 1-6. osztályába. A nyolc osztályos általános iskola létrejöttével ez a létszám 300 körül lesz, még egy tanteremre és 3 tanerő beállítására lesz szükség. Ideiglenesen a községháza nagytermét tanterem céljára át kell átengedni, később pedig egy két tantermes iskola építése válna szükségessé - olvasható a közgyűlési jegyzőkönyvben. A képviselőtestület a nyíregyházi tanfelügyelőségnek javasolta, hogy a kért 3 tanerőből egy fő református vallású legyen, mivel a községben 200 körüli református vallású lakos él. Már utaltunk rá, hogy a faluban az ipari és kereskedelmi szolgáltatás elég gyenge volt. A testület a Tiszagyulaházi Földműves Szövetkezet kérelmét támogatja, hogy a faluban mezőgazdasági termények és textilárúk kereskedéséhez is engedélyt kapjon. A község 1948-ban a Népjóléti Minisztériumtól 2100 Ft-ot nyári napközi otthon működtetésére kapott. Az önkormányzat az iskola udvarán konyhát alakított ki, hogy az igényeknek megfelelően már a nyáron 5 hónapon át a napközis szolgáltatás működhessen. Az 1949. évi költségvetésből az önkormányzat a községháza háború alatt megrongálódott falazatát akarja kijavítani, és hiányzó kapukat pótolni. A közgyűlésen Kádár Péter Pál községi jegyző ismerteti, hogy a Belügyminiszter Úr 3815/2605/1949.1. 8. számú rendeletével a község belterületének újbóli megállapítását rendelte el, mivel a képviselőtestület a 3/10949. k. gy. szám alatt 216______________________________Mónus Imre: Tiszagyulaháza rövid története
