A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből
176 Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből volt a szerencse - folytatta a beszámolót, hogy nem ütöttem meg magam. Azonnal odaszaladtak hozzám és a tornisztert levették rólam, miután rögtön eszméletre jöttem, így semmi bajom sem lett utána. Azt mondják az öregkatonák, hogy azért szédültem el, mert az ima alatt egy helyre néztem, ami igaz is. Április hónapban is volt egy nagy gyakorlat, de azt nem írta le Égerházi Gábor, mert más kérdések lényegesebbnek mutatkoztak (pl. A kimenő ruha kérdése, valamint az általa megismert történelmi személyiségek bemutatása.) A lőgyakorlatokról A május 13-i levélben már jelzi; az ezred újra Bruckba fog menet- és lőgya- korlatra masírozni (menetelni), és egy teljes hónapig fognak ott maradni. Elképzelése szerint igen jó dolguk lesz, mert a városon kívüli barakkokban fogják őket elhelyezni. A katonai tábor körül pedig szép zöld lapos van, ahol délutánonként nagyokat fogunk aludni.” Az ide menetel azonban nem lesz egyszerű dolog, mert a távolság 42 km, ezt egy nap alatt fogjuk megtenni, méghozzá teljes” marsadjusztérunggal”, azaz menetfelszereléssel (puska, borjú, lőszer, kenyérzsák, stb.). Az úthoz máris kényelmes bakancsot kerített, nehogy ismét feltörjön a lába. Úgy gondolta, hogy a Landwehr (a magyar honvédséghez hasonló különálló osztrák haderőm szemben a közöshadsereggel) laktanyában nyernek elhelyezést, majd azt közli, hogy címük Királyháza lesz, amely település a Lajta folyó magyarországi oldalán van (Bruck pedig az osztrák oldalon.) Csakhogy ez a hír (1914. május 23.) téves annyiból, hogy Királyháza nevű település a nagyszőlősi járásban van, Északkelet-Magyarországon, a helyes táborozási település név; Királyhíd lett volna. Ezt az új, helyesebb címet azután 1914. június 13-án meg is írta. Királyhídára 1914. május 28.) levél szerint szerencsésen megérkeztek. Reggel 5 órakor indultak, és a 42 km-t délután 4 órára megtették. Közben mindössze egyszer volt egy 1 órás raszre (Rast=pihenő). A június 13-i levélben azután leírja, hogy Királyhida egy kis község, amely a Lajta folyó mellett van és Magyarországhoz tartozik. A község vidéke, egészen a Fertő-tóig katonai gyakorlótér, sok erdővel és kisebb hegyekkel. Ezekhez kisebb lőterek tartoznak. Azt közli a június 28-i levélben: „Hál Istennek, ismét megtettem egy nap utat, s minden baj nélkül. Csütörtökön délután 5 órakor indultunk és már reggel 5 órára Bécsbe érkeztünk. Mindössze 4 órai raszt (pihenő) volt, szóval a 42 km-nyi utat 8 óra alatt tettük meg. Az éjszakai menetelés annyiból volt jobb, hogy legalább a forróság nem tetézte fáradalmainkat. Az úton az ezredből csak két ember dőlt ki, de mikor megérkeztünk, az ima alatt csak úgy bukott ki a sok ember. De meg, hogy néztünk ki, akár az ördögök, a portól nem látszott, csak a szemünk. De nemcsak a legénységen, a tiszt urakon is meglátszott a nagy út fáradalma... a brukki (brucki) gyakorlat megviselt mindnyájunkat. Minden reggel 5 órakor kirukkoltunk (=kivonultunk) és 12 órakor jöttünk vissza. Hetenként kétszer, háromszor élessel lőttünk. Van itt vagy ötféle lőtér, és mindenütt más figurák tűnnek fel, és egyenként lövőnk rájuk. Másutt csapat lovasság, ágyúk és az egész század lő rá, és így tovább. Az egy hónap alatt egy-egy ember 200 élest lőtt ki. Volt egyszer egy éjszakai gya
