A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)

Tanulmányok - Szűcs Ernő: Egy 39-es baka leveleiből

173

pattestek közül beletartozott abba az öt egységbe, amelynek tagjai a legtöbb arany vitézségi érmet érdemelték ki. Igaz, az I. világháborúban szerzett dicsőség újabb 5000 hősi halottjába került az ezrednek. Túl nagy ár volt érte! (dr. Csaba, 1935)

Az ezred bemutatása során kell arról szólnunk, hogy az egységnek csak egy zászlóalja tartózkodott Debrecenben, a Pavilon laktanyában, míg a további három zászlóalj (I, III, IV. és az ezredtörzs) Bécsben állomásozott. így fordulhatott elő, hogy Károly Ferenc József főherceg (1916-tól IV. Károly néven Magyarország utolsó királya) 1912 őszétől 1914 júliusáig őrnagyi rangban az I. zászlóalj parancsnoka volt.

Az egység neve; 39. császári és királyi gyalogezred lett. Azaz un. „közös” hadsereghez tartozott, s mint ilyennek a vezénylési nyelve német volt. Tisztjei elsősorban osztrákok, gyakran a monarchia más nemzetiségeiből adódtak. A világháború alatt, a hadi veszteségek következtében a tisztek egyre nagyobb hányada lett magyar, aminek folyamányaként az ezreden belüli nyelvhasználat jórészt magyarra módosult.

A háborút megelőzően az ezred szűk, un. Magyar nadrágot, zubbonyán skarlátvörös zsinórozást és fehér gombot viselt. A háborúban azonban csukaszürke lett az egyenruha. (Allmayer-Beck é.n.)

Az 1920-ban megszűnt ezred emlékét Debrecenben napjainkban egy emlékmű és két emléktábla őrzi. Az előző a Simonyi út végén áll, s az egykori ezredtársak adakozásából létesítették. 1925. szeptember 6-án avatták. A mű négy alakjának (ezredes, zászlótartó, baka, Mária Terézia korabeli harcos) Debreczeny Tivadar az alkotója. A talapzat nyugati oldalára pedig dr. Zivuska Jenő (egykori tisztje az ezrednek) verse került márványba vésve;

„Messzi világtájak földjén, hol hadba vonultál Van híred és temetőd egykori hős regiment.

Érzé Nagy Frigyes is velevívó fegyvered élét És lobogóid előtt egy Bonaparte megállt.

Néma, de büszke köved hirdesse örökre Hős fiák áldozatán a Haza újra virul.”

A keleti oldalon lévő szöveget a pártállam idején megsemmisítették. A műkőből készült emlékművet Hondromatidisz Rigasz restaurálta 1963-ban. Ekkor a középből kiemelkedő Beliszk tetején lévő királyi koronát kibontották, újra láthatóvá tették, amit az előző években „politikai megfontolásból” lecementeztek.

Az ezred egykori laktanyájában, a Pavilon bejáratánál elhelyezett bronz emléktáblán pedig a következő szöveg olvasható:

Innen szálltak hősi csatáikra az egykori dicső 39-esek Emlékezetül a baj társak 1926.”

Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII.