A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 28. 2001 (Debrecen, 2001)
Tanulmányok - Gazdag István: Kossuth Lajos születésének 100. évfordulója Debrecenben
161 megszemlélésére. A Debreceni Újság hódoló írásaiból tudjuk, hogy a magas vendég július 9-én érkezett, az éjszakát szalonkocsijában a pályaudvaron töltötte „A kocsit más vágányra helyeztette át az állomásfőnök, hol nem zavarja senki a főherceg álmát. Mert így is kell ennek lenni. A legmagyarabb Józsefnek álmait ne háborgassa semmi, senki...” 1 Az év kiemelkedő eseményének színhelye volt 1902 július elején Kassa, szereplői pedig az országos diákgyülés résztvevői, de elsősorban a debreceni főiskolás küldöttek. Az országos diákgyűlés a debreceni főiskolásokat, elsősorban Nagy Sándor joghallgatót azzal a megtisztelő feladattal bízta meg, hogy az ország ifjúsága nevében készített előterjesztésben kérje fel a képviselőházat Kossuth Lajos emlékezetének és érdemeinek törvénybe iktatására: „...a magyar nemzet törvényhozásától, mind a mai napig nem kapta meg azt az elismerést, amit emlékének megbecsülése számára múlhatatlanul megkövetel.” Az eredeti elképzelés szerint a memorandumot az országgyűlés elnöksége már a jövő ülésszak elején - tehát még az évforduló előtt - a ház elé terjeszttette volna. Az országgyűlés váratlan, gyors berekesztése azonban megakadályozta, hogy az országos diákgyülés felterjessze az emlékiratot, így azt csak az október elején összeülő képviselőház tárgyalhatta meg.11 12 Nemcsak a szervezetek, egyesületek, a városi tanács által létrehozott bizottságok, az egyházak, a főiskola hanem az átlag debreceni is részt kívánt venni az ünnepség előkészítésében és a sajtó ezt a tevékenységet becsülettel szolgálta: a Debrecen által közölt javaslat - ideje lenne a szabadságsarc leverését követően lefestett Szabadságtér utcatáblát, végre 100 év után eredetiben visszaállítani, többen felvetették, hogy a város egyik kertjét el kell nevezni Kossuth-kertnek, viselni kellene a Kossuth kalapot, a Széchenyi serleg mintájára Kossuth serleget kell készíttetni Tóth András szobrásszal és így tovább. A város első emberének, a polgármesternek az ünnepséggel kapcsolatos személyes szereplésével, megnyilatkozásaival az év során nem találkozhattunk. Az előkészítés legkritikusabb időszakában - augusztus közepétől - Debrecen város polgármestere egy hónapos szabadságra utazott Olaszországba. A Kossuth évforduló főpróbájának is tekinthető az 1902. augusztus 2-án tartott debreceni szabadságszobor avatása. Az egész napos ünnepség felvonulással kezdődött, melyet az Egyetértés dal- és zeneegylet nyitott meg, ezután következtek a honvéd egylet tagjai, a még élő 13 öreg honvéd egyenruhában, a 12 tagú szoborbizottság, a városi tanács és tisztikara, a vármegye küldöttségei és tisztikara, az országgyűlési képviselők, az egyházak küldöttségei, a Csokonai-Kör, társadalmi és kulturális egyesületek végül a dalegyletek. Az ünnepségre az Emlékkertben került sor 10 órakor, a Komlóssy Artur polgármester helyettes megnyitója után dr. Bakonyi Samu országgyűlési képviselő tartott ünnepi beszédet, dr. Benedek János országgyűlési képviselő saját versét szavalta el. Ezután a szoborbizottság elnöke átadta Tóth András alkotását Simonffy Imre polgármesternek. Ez az ünnepség történeti személyiségekhez nem kötődött, ezért semleges színezete lehetővé tette a hivatalos városi Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Évkönyve XXVIII. 11 Debreceni Újság 1902. július 9-11. Augusztusban is jelen volt a Habsburg-ház Debrecen közéletében. Augusztus 18-án - a korábbi évek hagyományainak megfelelően - Ferenc József király születésnapját ünnepelte a hivatalos város. Debrecen 1902. augusztus 18. 12 A 100. évforduló alkalmából egyetlen országos jellegű fellépése volt Debrecennek, pontosabban főiskolásainak - Kossuth Lajos érdemeinek törvénybeiktatását sürgető memorandum elkészítése és megküldése a képviselőháznak. A teljes szöveget - mivel tudomásunk szerint egyetlen kiadványban sem jelent meg - a függelékben közöljük.
